Archívum - 2016 - Zamárdi (2016.11.24 - 2016.11.26)

Az előadásomon szeretném bemutatni az új oktatási liszenszelési lehetőséget, amit a RAD Studio (Borland Delphi) fejlesztőeszköz tulajdonosa 2016 őszétől biztosít. Hogy a jelenlevő kollégák jobban érezzék a régi/új rendszerben rejlő lehetőségeket

• mutatni fogok több olyan programot, amely bizton állíthatom, hogy érdeklődésre fg számot tartani,
• mesélek a Delphi fejlesztőket alkalmazni vágyó cégek jelenlegi helyzetéről (itthon és a világban).

A gyakorlati példák bizonyítani fogják, hogy e fejlesztő eszköz méltán az egyik legjobb (ha nem a legjobb :) ) ilyen rendszer a ma elérhető eszközök piacán!

Hogyan változtak meg a szoftverfejlesztés értékei és elvei az elmúlt évtizedekben? Előadásomban bemutatom, hogy miben más a modern és agilis szoftverfejlesztés, mint a klasszikus.

Rövid áttekintés, hogy hogyan is néz ki egy nap egy agilis szoftverfejlesztő cégnél, hogyan alkalmazzuk az Extrém Programozás elveit és gyakorlatait a való életben, projektjeinken.

Miközben a programozó a feladat megoldásán fáradozik, tudatosan vagy sem, számos gondolkodási műveletet használ. Ahogy a feladatból kiindul, többszörösen szelídíti azt a saját, meglévő, tapasztalatain alapuló sémáihoz, körkörösen haladva egyre pontosabban fogalmazza újra a feladatot. A programozó legfontosabb gondolkodási műveletei a finomodó modellek felállításánál: a nyelvi absztrakció, az analógia, az algoritmikus absztrakció, a dekompozíció-szuperpozíció, a konverzió, az intuíció és a variáció.

Előadásban az algoritmikus absztrakciót helyezzük új megvilágításba, továbbá kifejtjük a dekompozíció szuperpozíció gondolkodási eszközpár lényegét.

Didaktikailag érdekes kérdés, hogy az informatikai és a 
kapcsolódó matematikai fogalmak a diákok gondolkodásában hogyan 
fejlődnek, egy-egy témakör kapcsán mikor és milyen ismereteket lehet 
tanítani. A diákok a gráfokat már egészen korán elkezdik használni 
matematikaórákon, majd újra és újra, egyre magasabb szinten kerül elő 
matematikából és az informatikai algoritmusok tanulása során - 
gráfeljárásokként és reprezentációs eszközként is. Cikkemben a gráfokkal 
kapcsolatos fogalmak és eljárások előfordulást és azok használatának 
lehetőségeit veszem sorra a gyerekek gondolkodási módszereinek 
fejlesztése során.

A Lineáris Keresés Buktatói

Szalayné Tahy Zsuzsanna1, Czirkos Zoltán2

1 sztzs@caesar.elte.hu ELTE IK
2 czirkos@eet.bme.hu BME VIK

Absztrakt. A lineáris keresés a mindennapok egyik legismertebb algoritmusa, mégis problémát jelent a programozás oktatása illetve tanulása során. Sok diák elakad az eldöntés vagy keresés feladatok kódolásakor. Állandó vitaforrás tanár és diák között a break használata. Miért használják előszeretettel a diákok a nem tanított break utasítást? Miért tiltják a tanárok a használatát? Valóban káros a break? Hogyan lehet konfliktusmentesen és hatékonyan tanítani a lineáris keresést? Mi okoz a tanulás során akadályokat, zsákutcákat? Ebben a cikkben bemutatjuk az elméleti és ösztönös megoldásokat; egyszerű, összetett és esetenként téves gondolkodási sémákat; az egyes sémákból meghatározható készségfejlesztési szempontokat.

A Bitcoin virtuális pénz és a mögötte álló Blockchain technológia komoly hatással van a pénzügyi világra, napról napra formálja, átalakítja és forradalmasítja azt. Mostanra már lehetővé vált az is, hogy akár egy robotnak is legyen saját pénze. A játékunk során nem csupán megértheted a virtuális pénzek működését, hanem ki is próbálhatod azt! Vegyél csokit a robotunktól és fizess csak a játékra megalkotott virtuális pénzzel.

Már mindannyiunk találkozott az RFID, az NFC, a bluetooth, a QR kód vagy a WIFI fogalmával. De pontosan mi ezeknek az adatcsere technológiáknak a lényege és mi a különbség a működésük közben? Ismerd meg játékos demonstrációink által ezeket a technológiákat, hogy eligazodjál, mikor melyik csatornát használd okostelefonodon vagy mindennapi életed során, vagy az intelligens eszközök, azaz az IoT világában!

A programozás kezdeti lépéseit, az informatikai gondolkodás több területének fejlesztését is támogató Scratch nem áll meg a fejlődésben.

Egy workshop keretében szeretnénk megmutatni, hogy milyen kiterjesztésekkel játszhatunk: hogyan tudjuk a Scratch-et összekötni kinect-tel, robotokkal. A workshop-on 2 kinect és 2-3 robot Scratch-es működését és programozását lehet kipróbálni testközelben az ELTE IK Tanárszakos hallgatóinak köszönhetően.

Algoritmikus gondolkodás fejlesztésének kezdeti lépései: a kódolás tanulásának alapozása 6 éves korban

Régóta ismert az  algoritmusok szerepe gondolkodási struktúráinkban. Ez a terület azonban csak közvetve jelenik meg az alsó tagozat fejlesztési céljai között. Előadásomban e kívánatos fejlődési folyamat szakaszait mutatom be különböző tantárgyi példákon keresztül.

Kitérek az elmúlt év „slágertámájára”, a gombamódra szaporodó kódoló iskolák, tanfolyamok szerepére, arra, hogy ezek vajon képesek-e betölteni a gondolkodásfejlesztésben tátongó űrt. Bemutatom az eszközök nélküli, hagyományos eszközökkel és IKT-támogatással történő algoritmikus gondolkodásfejlesztés első lépéseit, melyre majd a következő előadásban bemutatott folyamatok épülnek. Az ELTE TÓK Digitális Pedagógiai Tanszéke által kidolgozott program szerint vezettünk végig két általános iskolai osztályt ezen a folyamaton, illetve ennek a 6-10 éves kor közötti időszakra eső részén. Ehhez többféle erre a célra készült IKT-eszközt és saját fejlesztésű szoftver- és hardverhátteret vettünk igénybe. 

Bár az algoritmikus gondolkodás fejlesztése a NAT-ban is megjelenik fejlesztési feladatként – nem csak az informatika műveltségterületen – eddigi tapasztalataim alapján sajnos a pedagógusok nem fordítanak rá kellő időt. Előadásomban bemutatom, hogy az IKT eszközök segítségével hogyan tudjuk megmutatni a gyerekeknek az algoritmikus gondolkodásban rejlő lehetőségeket, és megszerettetni velük ezt az újfajta gondolkodási stílust. Ismertetem azt a – gyakorlatban is kipróbált – folyamatot, hogyan jutunk el a kézzelfogható Bee-Bot robot programozásától egy virtuális robotokkal teli játékprogram megírásáig. Milyen lehetőségeket rejt magában a Kodu Game Lab vizuális programozási környezet az algoritmusok és a kódolás tanítása terén? Hogyan támogatják az IKT eszközök a matematikai szöveges feladatokban is fellelhető algofejtörők szemléltetését? A gyerekek hogyan reagálnak az új, szokatlan feladatokra, és milyen változások figyelhetőek meg a gyerekek tevékenységeiben az algoritmusok megismerése után?

A Scratch-csel foglalkozó könyvek és leírások legtöbbje anélkül mutatja be egy-egy játék összeállítását, hogy általánosan használatható játékkészítési módszerekbe avatnának be. Előadásomban a Scratch-ben általánosan használható módszertant mutatok be három különböző típusú retrójáték elkészítésének vázlatos ismertetésén keresztül.

Előadásomban az általam indított "Robotcsámborgás" tapasztalatait szeretném megosztani a díszes publikummal, természetesen új kütyük bemutatásával fűszerezve.

Hogyan lehet a való világot és az informatika világát közelebb hozni egymáshoz? Hogyan lehet egy egyszerű, hétköznapi tárgy segítségével az informatika számos részterületébe betekintést adni? Hogyan lehet az informatikát más tantárgyak ismereteihez közelebb hozni?

Ezen kérdésekre próbálok választ adni egy "gondolatkísérlet" keretében. Fókuszban: A Labda.

Az internet napjainkban általános fogalommá vált. Netezési szokásaink megváltoztak. Az internetes szolgáltatásokat egyre korábbi életkorban kezdjük el használni (7-8 éves korban), és ezt egyre intenzívebben, ugyanakkor agresszívebben is teszik gyermekeink, nem ismerve fel az általuk okozott károkat -"csak poénból, szórakozásból tesszük"- mondják. Éppen ezért a biztonságra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Fontos, hogy minél korábban és minél többet halljanak jogaikról és kötelességeikről.

A jelenlegi Nemzeti Alaptanterv már az informatika tantárgyban önálló témakörben foglalkozik (Információs társadalom) az internetezéssel, ahol a gyerekek segítséget kapnak az internetes alkalmazások biztonságos használatához is, de a biztonságos netezésre, annak etikus használatára nevelés nemcsak az informatika tanár feladata, hanem valamennyi tanáré. Az osztályfőnöki órákhoz a Kerettanterv ehhez óraszámot is biztosít. Ezeknek az óráknak a feldolgozásához ajánlom, a Netezz biztonságosan- digitális társasjátékot, ahol a játék szabályainak megismerésével, és annak betartásával játékos módon ismerkedhetnek meg a netezés legfontosabb szabályaival, viselkedési mintákkal.

A társasjáték Promethan tábla AktivInspire ingyenesen letölthető szoftverével készült. https://support.prometheanworld.com/download/activinspire.html?custom_lang=hu

A játékhoz nem feltétlenül szükséges interaktív tábla, bármely számítógépes környezetben is használható, így alkalmas egyéni, páros, vagy kiscsoportos foglalkozásra. A játékot 9-12 éves korosztály számára ajánlom. Osztályfőnöki órai feldolgozásához a pedagógusok számára elkészítettem egy tematikus tervet, egy módszertani kézikönyvet, melyben az egyes foglalkozások részletes leírása szerepel, illetve kiegészítő információk a kollégák számára.

A devops szemléletmód egyre jobban terjed a nagyvállalati környezetben, de az ott szerzett tapasztalatok az oktatásban felhasználhatók. Az előadás során választ kaphatunk a következő kérdésekre:

• Hogyan lehet pillanatok alatt teljes program installációkat telepíteni minden felhasználó gépére?
• Hogyan lehet ezeket újra felhasználni a legkisebb erőfeszítés nélkül?
• Hogyan lehet elkerülni a virtuális gépek használatát?
• Hogyan lehet mindezt ingyen?

A megoldás a konténerizáció. A docker bemutatásával választ kaphatunk a fenti kérdésekre, és a demóban megmutatjuk, mi történik, ha a felhasználó véletlenül letörli a /bin könyvtárat...

Bizonyos érettségi tárgyak esetében az írásbeli vizsga már digitálisan történhet 2019-ben, emellett a diákok a dolgozatokat is így írják majd az iskolákban – mondta 2016. október 25-én a Magyar Időknek Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos. Az előadásban megvizsgáljuk a megvalósításhoz szükséges hálózati, hardver- és szoftverfeltételek jelenlegi helyzetét a veszprémi régióban vett példákon, és kitérünk a megvalósításhoz szükséges kompetenciák fejlesztési lehetőségeire a diákok és a tanárok körében.

Szeptemberben felmenő rendszerben új kerettanterv szerint kell oktatni a szakgimnáziumokban. Az előadáson szó lesz arról, hogy milyen változások történtek az előző kerettantervhez képest, ezek miért váltak szükségessé, milyen célt szolgálnak.

A jövő májusi érettségi időszakban lesz először kötelező az ágazati érettségi a szakgimnáziumok diákjainak. Mire számíthatunk? Mi lesz az informatika ismeretek emelt, és mi a középszintű vizsgán?

Az informatika rohanó tempóban halad el mellettünk, tanárok mellett. Hogyan tudunk piacképes tudást átadni a diákoknak, ha mi sem rendelkezünk ezzel? Mit tehetnek az IT-ipar cégei, hogy ez megváltozzon? Hogyan láthat bele egy tanár egy fejlesztőcég mindennapjaiba? Hogyan lehet naprakész tudást szerezni tanárként ingyen? Hogyan lehet a kerettantervben szereplő újdonságokra felkészülni?

Ezekre és hasonló kérdésekre ad választ az Infotanár Mentor Program.

Az információs és kommunikációs technológiai eszközök mindennapi életünkben való elterjedése megváltoztatja az elgondolkodásainkat az oktatásról, a tanulásról, az elvárt tudásról, készségekről és képességekről (Csapó 2002, Molnár, Kárpáti 2012).  A digitális írástudás már nem csupán az IKT eszközök használatát (böngészés, keresés, chat-elés, interakció, …) jelenti, de azt is, hogy képesek legyünk valami új előállítására – az egyszerű felhasználóból kreatív alkotóvá váljunk (Resnick 2007), mindezt akár csapatban is. Egy alkalmazás elkészítése az informatikai gondolkodás (computational thinking: Wing 2006) fogalomkörébe tartozó több részkészséget és képességet is támogat, mint például önmagunk és a számítógép határainak felfedezése, önkifejezés, probléma megoldási folyamatok reprezentálása, saját gondolataink kifejezése (diSessa 2000).

Egy olyan – a számítógépes/algoritmikus gondolkodás fejlesztésére alkalmas – módszert mutatunk be, amelynek alapjai szükséges elemek minden informatikát oktató pedagógus készség- és eszköz-repertoárjában, tudásában. Folytatni kívánjuk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen kezdeményezett több érzékszerves informatikaoktatási módszert. Fő célunk továbbra is az, hogy ott lássuk, minden szinten, a tanulók szemében a motivációt, kíváncsiságot, alkotókedvet.

Az első Nemzetközi Digitális Írástudás Kutatás (International Computer and Information Literacy Study (ICILS)) szerint az online biztonság és adatbiztonsági esetek megértése része a digitális írástudás definíciójának. A 2012-es PISA felmérés eredménye rámutatott arra, hogy a digitális írástudás eredményeiben romló tendenciát mutató országok között Magyarország egyike volt azoknak, ahol a leggyengébb tanulók a legnagyobb hanyatlást mutatták.

A közelmúlt kutatási eredményei szerint a helyi önkormányzatok nonprofit szervezeteinél dolgozók alacsony szintű biztonságtudatossággal rendelkeznek és képzések segíthetnek azon, hogy meg tudjanak felelni a biztonsági szabályoknak. Egy másik kutatás arra mutatott rá, hogy a fogalmak ismerete és a viselkedés között kapcsolat létezik.

Ebben az empirikus kutatásban bemutatom, hogy mit tanultak az elsős hallgatók az online biztonság, adatvédelem és adatbiztonság témáiból középiskolában, és hány órában tanultak minderről. Egy 41 kérdésből álló kérdőívet töltettem ki velük, amelyben főleg elméleti és gyakorlati kérdések szerepeltek a biztonságtudatosság területéről.

Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatóknak alacsony az infomációbiztonság-tudatosság szintjük, könnyen feltörhető jelszavakat használnak, nem tudják melyek a biztonságos protokollok egy otthoni vezeték nélküli hálózatban. Minél több órában tanultak az információbiztonságról, annál jobb eredményeket értek el a kérdőív alapján. Ez különösen igaz azokra, akik informatikából érettségiztek (közép vagy emelt szinten).

A közép- és felsőoktatásban sokkal egyértelműbben el kellene választani az adatvédelem és az információbiztonság fogalmát, a hallgatók többsége ugyanazt a választ adta a két definícióra. A hallgatók képzését a alapoktól, az adatvédelem és információbiztonság alapfogalmaitól szükséges elkezdeni egyetemi szinten, kiegyensúlyozott tanterv mellett.

Az ELTE Informatikai Karán a 2011/2012-es tanévben indítottuk útjára a Honlapok funkcionális és arculati tervezése című kurzusunkat, amelyhez kapcsolódóan 2013-ban egy mindenki számára szabadon hozzáférhető digitális tananyagot is elérhetővé tettünk. A tananyag célja hogy a honlapkészítés iránt érdeklődő hallgatóknak konkrét példák segítségével bemutassuk a honlapkészítés fázisait a tervezéstől a megvalósításig és olyan eszközökkel és ötletekkel segítsük a munkájukat, amelyeket kisebb fejlesztési projektek során fel tudnak használni. Cikkemben a tananyag bemutatásán túl kitérek az oktatási tapasztalatokra, a hallgatók által készített vizsgamunkák jellemzőire, valamint a lehetséges továbbfejlesztési irányokra.

Az állandóan és gyorsan változó világban az oktatás nem tud lépést tartani a fejlődéssel, hiszen az átadott ismeretek hamar elévülnek. Éppen ezért nagyon fontos lenne az ismereten túl egy olyan gondolkodási módszert átadni, amellyel a fiatalok képesek lesznek a szükséges ismereteket önállóan megszerezni, illetve amellyel képesek lesznek a világban biztonsággal eligazodni. Erre egy lehetséges választ adhat a számítógépes gondolkodás, mely már megjelent néhány külföldi egyetem egyes kurzusain. Az előadásomban a számítógépes gondolkodás, illetve az említett kurzusok rövid bemutatásán túl azzal foglalkozom, hogyan alkalmazható ez a magyar felsőoktatásban is.

Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése a 21. századi informatika oktatás kiemelt feladata. Cikkünkben egy szakkör tapasztalatait mutatjuk be, melynek témája az algoritmus fogalmának megértése különböző keresési és rendezési algoritmusok megismerésén keresztül. A szakkör eredményességét tesztek segítségével vizsgáltuk, melynek konklúzióit szintén bemutatjuk.

Abstract: During the last decades we have been witnesses of a very rapid technical revolution. Today we are surrounded by smart devices (smart phones, smart TVs, smart houses, smart cars) that have radically transformed our daily life as well. Learning methods and information gathering techniques of the youth has become quite different from that of their parents’. Lecturers have to change their educational tools due to this new need to be able to achieve students’ attention and produce a better result. In this paper we would like to present a result of our work.

Absztrakt: Az utóbbi évtizedekben gyors technológiai fejlődésnek lehettünk szemtanúi. Az okos eszközeink (telefon, televízió, okos otthon, autók, stb) radikálisan átalakítják a mindennapi életünket is. Ennek megfelelően napjaink ifjúságának tanulási, információ szerzési módszerei teljesen eltérnek a szülők módszerétől. Így az oktatóknak is alkalmazkodni kell ehhez, változtatni kell az oktatási módszereken, hogy felkeltsék, lekössék a hallgatók figyelmét. Régebb óta foglalkozunk mobil eszközök oktatásban használható szerepével. Ebben a cikkben a munkánk egy konkrét eredményét mutatjuk meg.

Közismert tény, hogy a felsőoktatásban informatikus szakokon a hallgatók jelentős része nem képes tanrend szerint haladni és végezni, vagy elhagyja a szakot. Előadásunkban ennek okait próbáljuk feltárni, figyelembe véve a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Intézet hallgatóinak teljesítéseit és véleményeit is, és javaslatokat fogalmazunk meg az eredmények javítása érdekében. Az előadást azért gondoljuk hasznosnak, mivel valószínűsítjük, hogy a többi egyetemek és azok hallgatói is hasonló nehézségekkel küzdenek. 

Kulcsszavak: kredit, hallgatói teljesítések, motiváltság, túlterheltség, Z generáció

A tanulmány az informatika tanításának módszertanával foglalkozik. Főleg a szlovákiai tanárképzési programokban helyet kapott pedagógiai gyakorlat bemutatására összpontosít. Foglalkozik azonban azon lehetőségekkel is, amelyek feltételeket teremtenek a tanítási gyakorlathoz szükséges jártasságok megszerzésére és támogatják tanári és tanítói mesterség elsajátítását. A tanító és tanárképzésben az informatika tanításának gyakorlati része az alap és középiskolákon tanított informatika tantárgyakra fókuszál, de foglalkozik az informatikával, az információs és kommunikációs technológiákkal, mint oktatástechnológiával és mint univerzális szakmódszertani eszközzel. Kitér a jövendő informatika tanárok tanításra való felkészítésének koncepciójára is. Értékeli az informatikatanító- és tanárképzésnek múltját fejlődési szakaszait, jelenlegi helyzetét Szlovákiában és az eddig elért eredményeket.