INFO ÉRA

Az 1991 óta minden évben megrendezésre kerülő konferencia/továbbképzés alap témája az "Informatika az oktatásban". Kategóriájában hazánk legnagyobb és legrégebbi rendezvénye. Konferencia jellegű továbbképzés kisiskolás (óvodás) kortól a felsőoktatásig terjedő oktatásról, de alapvetően a közoktatásra koncentrálva pedagógusok, tanárok, rendszergazdák, egyetemi hallgatók, iskolai vezetők számára.

INFODIDACT

Az INFODIDACT Informatika Szakmódszertani Konferencia 2008-ban indult útjára, egyre nagyobb népszerűségnek örvendve. A konferencia fő témája az informatika szakmódszertana. Előadói doktorandusz hallgatók, témavezetők, gyakorlóiskolai vezetőtanárok, egyetemi oktatók. A konferencia résztvevői egyetemi- és doktorandusz hallgatók, oktatók, tanárok.

KAPCSOLAT
  • Cím: 1118 Budapest,
    Gazdagréti tér 1.
  • Telefon: +36 20 9260288
  • E-mail: info@infoera.hu


Részletes program

Plenáris- és szekció előadások

Az egyes előadások rövid kivonatához, kérjük, kattintson a lefelé mutató dupla nyílra ()!

Időpont Előadás
2017. november 23.
 
12:00 Ebéd
 
14:00 Megnyitó
 
14:10 Plenáris előadás
 
14:10 Úton az 5G felé
Jakab Roland
14:50 Í(gy) K(önnyebben) T(aníthatsz)
Alföldi István
IKT pedagógusoknak új módszertani akkreditált képzés, amely képessé tehet minden pedagógust, hogy a korszerű infokommunikációs eszközök és korszerű pedagógiai módszerek használatával élményszerű órákat tarthasson a Z generáció tagjainak. Számtalan gyakorlati, tantárgy független alkalmazással, ingyenesen letölthető tananyag tartozik a képzéshez.
15:30 Szünet
 
15:50 Plenáris előadás
 
15:50 Kiberbiztonság és digitalizáció az oktatásban - szükségletek, lehetőségek, lépést tartók és leszakadók
Frész Ferenc
Az előadó helyzetképet ad a kiberbiztonságról. Beszél továbbá a Digitális Oktatási Stratégiáról (DJP), ennek információbiztonsági aspektusairól, és úgy általában a digitalizáció hatásairól, a digitális bennszülöttekről és leszakadókról, valamint az ideális és optimális tanári szerepekről a digitális környezetben.
16:30 Óvodától az űrtechnológiáig - NI Mentor Program
Izer Boglárka Noémi
Hogyan tudjuk motiválni a ma gyermekeit, hogy professziójukká a mérnöki vagy a műszaki szakmát válasszák? Hogyan tud egy multinacionális vállalat hatással lenni az oktatási rendszerre, hogy azt interakítvabbá, gyakorlatiasabbá és élményszerűbbé tegye mind a gyermekek és mind a pedagógusok számára?

A közel tíz éve működő NI Mentor Program minden tanévben lehetőséget ad az oktatási intézményeknek - óvodától a szakközépiskolákig, hogy részt vegyenek a Programban, ezzel támogatva őket eszközökkel, tudással, versenyzési lehetőséggel és magával az inspirációval, hogy beleszeressenek a természettudományos-, műszaki pályákba. 
17:10 Mennyire autonómak az önvezető autók?
Istenes Zoltán
Nap mint nap hallunk önvezető autókról, sőt vásárolhatunk is önvezető képességekkel rendelkező gépjárműveket.

Ezen járművek képességei az egyszerű vezetést támogató rendszerektől, egészen a kormánykerék nélküli teljesen önvezető járművekig terjednek.

Az önvezető járművek egyfajta mobil robotok kifinomult szenzorokkal, mesterséges intelligenciával és tanulással támogatott szoftverekkel, mégis számos egyszerűnek tűnő közlekedési szituáció kifoghat rajtuk és veszélybe sodorhatják az utasaikat, valamint a forgalomban résztvevőket.

Az okos eszközök, intelligens robotok, járművek számának és komplexitásának jelentős növekedése szükségessé teszi, hogy megértsük működésüket, mit miért tesznek.

A jobb megértést megfelelő oktatással lehet elérni, ami létfontosságú a jelenlegi és a következő generáció számára.
17:50 Szünet
 
19:00 Vacsora
 
19:00 Borkóstoló
 
19:00 A Homola Pincészet boraiból
20:30 Kulturális műsor
 
20:30 Pintér Gabriella és Rill Tamás zenés műsora
2017. november 24.
 
08:00 Reggeli
 
09:00 Szekcióülések
 
10:30 Szünet
 
11:00 Szekcióülések
 
12:30 Ebéd
 
14:30 Szekcióülések
 
16:00 Szünet
 
16:30 Szekcióülések
 
18:00 Szünet
 
20:00 Állófogadás, zene, tánc
 
20:00 Az állófogadáshoz a Kristinus Borbortok borait kínáljuk
2017. november 25.
 
08:00 Reggeli
 
09:00 Miért érdemes itthon informatikát tanulni?
 
09:00 A Debreceni Egyetemen
Aszalós László
09:30 Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
Horváth Zoltán
10:00 A Budapesti Műszaki Egyetemen
Jakab László
10:30 A Szegedi Tudományegyetemen
Németh Tamás
11:00 Szünet
 
11:10 Plenáris diákelőadás
 
11:10 A biteken túl
Bakos László, Keöves Péter, Szabó Márk
11:45 Zárás, sorsolás
 
12:00 Ebéd
 
Időpont Előadás
2017. november 24.
 
09:00 Robotika
Szekcióvezető: Tarcsi Ádám
 
09:00 Játékkészítés Micro:bit-tel - műhelyfoglalkozás/workshop
Abonyi-Tóth Andor, Pluhár Zsuzsa

Az informatika oktatás kihívásai közé tartozik a programozás, esetleg a robotika megjelenése a tanórákon. A BBC által kifejlesztett micro:bit lehetőséget biztosít a kezdő lépések megtételére és akár komoly haladó szint elérésére is. A lapka mind blokk alapú nyelven, mind Javascript, Pyton nyelveken is programozható. A robotika bevezetését, a számítógép kiterjesztésének oktatását segíti beépített érzékelőivel, 5x5-ös led-mátrix kijelzőjével. A leegyszerűsített okostelefon-funkciókon túlmutatva haladó szinten akár krokodilcsipesszel további érzékelők, motorok, eszközök csatlakoztatására és irányítására is alkalmas.

Október közepétől az NJSZT Közoktatási Szakosztályának és az ELTE IK T@T Labornak köszönhetően két 10-es micro:bit csomag indult vándorlásra Fári János robotcsámborgásának kezdeményezéséhez hasonlóan.

A foglalkozáson bemutatjuk az eszközt, alap lehetőségeit a blokk-alapú programozás során és a micro:bit botorkálás eddigi tapasztalatait.

A műhelymunkára olyanokat várunk, akik szeretnének megismerkedni a micro:bit lehetőségeivel. Hogy az élmény teljes legyen, a saját notebook, laptop kívánatos hozzávaló a résztvevők számára.

09:25 Mikrobit foglalkozások a Trefortban
Regele György
09:50 BeeBot játszóház és közös pályatesztelés
Dr. Lénárd András, Temesi-Ferenczi Kinga, Vetési Erika
Játszóházunkban ki lehet próbálni a BeebBot és BlueBot padlórobotokat, valamint az ELTE TÓK Digitális Pedagógiai Tanszékének új robotpályáit és feladatait. 
10:10 Robotjátékok, játékos robotok
Fári János
10:30 Szünet
 
11:00 Programozás
Szekcióvezető: Horváth Gyõzõ
 
11:00 Az összetett programozási tételek is egy tőről fakadnak
Zsakó László, Törley Gábor, Szlávi Péter
A programozás tanulás egyik klasszikus útja a programozási feladatok nagy csoportokba, ún. programozási tételekbe sorolása, majd konkrét feladatok visszavezetése a programozási tételekre. Az egyes tanítási módszerek eltérő számú programozási tételt vezetnek be a tanulás során, majd még kombinálják is őket egymással. Előadásunkban megmutatjuk, hogy az összetett programozási tételek ugyanabból a tőről fakadnak, mint az elemiek, azaz elvi szempontból elég lenne egyetlen programozási tételt kimondani, majd mindent arra visszavezetni. Az előadás végén visszatérünk arra, hogy a több programozási tételnek mi a gyakorlati értelme.
11:30 Programozási tételek funkcionálisan
Visnovitz Márton
A programozás oktatásának egyik alapvető része a programozási tételek megismerése. Ezen általános algoritmusmintákat hagyományosan az imperatív programozási paradigmának megfelelően szekvenciákkal, ciklusokkal és elágazásokkal valósítjuk meg. Ez a cikk bemutatja, hogy ezek a programozási tételek hogyan valósíthatóak meg funkcionális programozás segítségével, bemutatja az egyes tételek esetében felmerülő problémás kérdéseket, illetve rámutat a funkcionális implementáció használatának lehetséges előnyeire.
12:00 Hogyan használom a MESTER-t?
Erdõsné Németh Ágnes

Az ELTE Informatikai Karán működik egy on-line tesztelő rendszer, melyet az oktatásban regisztráció után diák és tanár szabadon használhat. A programozás tanításában nagy segítséget nyújt tanárnak, diáknak egyaránt.
Az előadásban azt mutatom meg, hogy én mire és hogyan használom.


12:30 Szünet
 
14:30 Versenyek - Logo
Szekcióvezető: Pap Gáborné
 
14:30 Python a Logo versenyen
Heizlerné Bakonyi Viktória, Ifj. Illés Zoltán, Illés Zoltán
A már régóta népszerű Országos Logo Versenyen a választható nyelvek között megjelent a Python is. A Python nyelv választása több  szempontból is előnyös lehet, nem véletlenül vált gyorsan népszerűvé mind az oktatásban, mind pedig az iparban.  Iskolai és otthoni használatát segítheti, hogy telepítés nélküli, on-line módon elérhető lehetőséggel is rendelkezik, bár ez éppen a rajzolás tekintetében nem adott. Az előadásomban azt kívánom bemutatni, hogy a versenyeken előforduló néhány típusfeladatot milyen módon lehet Python nyelven megoldani.    
15:00 Scratch a Logo versenyen
Bernát Péter
15:30 Logo finomságok
Zsakó László
16:00 Szünet
 
16:30 Programozás versenyek
Szekcióvezető: Németh Tamás
 
16:30 Új lehetőségek a bíró és a mester online feladatbankban
Horváth Gyula
17:00 Feladattípusorientált játékfejlesztés a Scratchben
Bernát Péter

Informatikatanárként a tanulók érdeklődésétől,előismereteitől és képességeitől függően számos nagy programozási témakör közülválaszthatunk. Ezek egyike a játékfejlesztés, amely nemcsak motiváló lehet, deegy-egy összetettebb játék elkészítése sokféle megoldási módszer ésprogramozási fogalom ismeretét igényelheti.

Számítógépes játékokat objektumorientált és eseményvezéreltprogramozási nyelveken célszerű írni. A hagyományos játékkategóriák közül pedigkezdésnek például az akciójátékok javasolhatók, amelyek könnyen elkészíthetők,ugyanakkor látványosak és szórakoztatók.

Cikkemben az akciójátékok feladatkörén belül négy egymásraépülő feladattípus megvalósításával foglalkozom a Scratchben: ismertetem alabirintus-, az autóversenyzős, a lövöldözős és a platformjátékok tipikusrészfeladatait, és az azokhoz szükséges megoldási módszereket és programozásifogalmakat.

17:30 Új fejlesztési irányok programozási feladatok megoldáskiértékelő rendszereihez
Kádek Tamás, Kósa Márk, Orosz Anett, Tóth Róbert

A Debreceni Egyetem Informatikai Karán már hosszú évek óta működő ProgCont rendszer használata során szerzett tapasztalatokra alapozva két lehetséges fejlesztési irányt mutatunk be.

Egyfelől, a ProgCont rendszerben már jelenleg is megtalálható több száz feladathoz készítünk hasznos megoldási segédleteket. Ezek az útmutatók a felhasználó (tanár vagy diák) szerepkörétől függően más és más információkkal járulnak hozzá egy-egy probléma megoldásához.

Másfelől, valós idejű ellenőrzés által nyújtott támogatást szeretnénk elérhetővé tenni az adatbáziskezeléssel kapcsolatos tantárgyak hallgatói számára is. Jelenleg egy olyan webalkalmazás kialakításán dolgozunk, amely felületén az oktatók feladatsorokat állíthatnak össze, a hallgatók pedig feltölthetik a rájuk elkészített megoldásokat. Egy olyan rendszert szeretnénk megalkotni, amely különféle SQL utasítások ellenőrzését támogatja. Reményeink szerint a fejlesztésünk eredménye nemcsak az egyetemi hallgatók otthoni gyakorlását segítheti, hanem egy olyan órai számonkérések lebonyolítására is alkalmas környezet jöhet létre, amely a közoktatásban is segítheti az érettségi vizsgára készülő diákokat.

Cikkünkben vázoljuk ezen fejlesztési irányok koncepcionális terveit és a megvalósításuk aktuális helyzetét.


18:00 Szünet
 
Időpont Előadás
2017. november 24.
 
09:00 Oktatási tapasztalatok
Szekcióvezető: Hubert Tibor
 
09:00 Alkalmazástanítás a tükrözött osztályteremben
Torma Hajnalka
09:30 KRÉTA fejlesztések a tanügyigazgatási rendszerben
Szabó András
A Neptun KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) fejlesztéseinek bemutatása. Az elektornikus naplók bevezetésének tapasztalatai.
10:00 3D nyomtatás az iskolákban
Huszár István
Mi a 3D nyomtatás?
Milyen lehetőségeket rejt magában a 3D nyomtatás iskolai alkalmazása?
Hogyan tettem szert 3D nyomtatóra?
3D nyomtató bemutató (CraftBot+ és Polar3D).
10:30 Szünet
 
11:00 Oktatási tapasztalatok
Szekcióvezető: Bende Imre
 
11:00 Informatikai gondolkodás megHÓDítása – 2017
Pluhár Zsuzsa

Az informatikai ismeretekkel, tudással kapcsolatos fogalmi változások (Csapó, 2002, Molnár, 2011, Pluhár 2016) az oktatásra is kihatnak. Az informatikai gondolkodás (computational thinking, Wing, 2008) fogalmának megfelelni komoly kihívást jelent.

Több irányzat is létezik a „teljes”, illetve egyes területeinek lefedésére: a programozás, robotika oktatása, a kiemelt területek erősítése és a számítógép nélkül is megvalósítható kezdeményezések.

Az egyik ezen utóbbiak közül a nemzetközi Bebras kezdeményezés, mellyel Magyarországon 2011 óta minden évben – mint „HÓDítsd meg a biteket!” kihívás – találkozhatnak a diákok 4-től 12-ik osztályig (Pluhár 2012, Pluhár 2016, Pluhár, Gellér 2017).

Előadásunkon a 2017-es év versenyére, eredményeire, tapasztalataira, valamint a kezdeményezés versenyen kívüli eseményeire térünk ki.
11:30 A probléma – alapú oktatás az informatika órán
Kovácsné Pusztai Kinga
A nemzetközi felmérések szerint a magyar oktatás a lexikális tudást helyezi előnybe, annak alkalmazása helyett. A rohamosan fejlődő világunkban azonban a megszerzett ismeretek hamar elévülnek. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy az oktatásban az ismeretek megtanulása helyett nagyobb szerepet kell kapniuk annak megszerzésének, a valóságszerű feldolgozásának, valamint az önálló, egyénileg vagy csoportban végzett, problémamegoldó tevékenységeknek.          
A cikkemben bemutatom röviden a probléma – alapú oktatást, mint tanítási módszert, majd a feladatokkal ötletet adok, hogyan lehetne e módszert az oktatásban alkalmazni.
12:00 Weblapkészítés oktatásának aktuális kérdései
Pozsgai Tamás, Lipovits Ágnes, Süle Péter
Weblapok készítése a középiskolai informatika oktatás egyik fontos része. Olyan terület, ami évről évre gyorsan változik. A változások leginkább a használható szoftvereket érintik, de a megjelenő szabványok is okozhatnak nehézségeket az oktatóknak. Ezeket a változásokat tekintjük át részletesebben.
12:30 Szünet
 
14:30 Szabad szoftver
Szekcióvezető: Gödöny Péter
 
14:30 A LibreOffice és Microsoft Office interoperabilitása
Torma László
15:00 Szabad szoftverek az iskolákban
Gödöny Péter
15:30 Grav CMS
Torma László
16:00 Szünet
 
16:30 Programozás
Szekcióvezető: Horváth Gyula
 
16:30 A programozás tanulási-tanítási folyamata
Szalayné Tahy Zsuzsanna
Képességek és ismeretek komplex megléte szükséges a programozáshoz.  Ezek megszerzésére különböző módszerek léteznek, de "nincs királyi út".  Hogyan lehet tervezni a programozás tanítását, ha az mindenkinek más tanulási utat jelent? 
17:00 Programozástudás - hit vs valóság
Szalayné Tahy Zsuzsanna
Vannak, akik "soha nem fognak tudni programozni" de mégis. Mások "jól tudnak programozni" de mégsem. Hogyan tanítsuk programozni azt, akinek meggyőződése, hogy ez nem az ő műfaja? Mit kezdjünk az önjelölt zsenivel?
17:30 Melyik rendezés? – Kódolvasási készségek fejlesztése
Dr. Czirkos Zoltán
A programozás oktatásában leggyakrabban az algoritmustervezési és kódolási készségek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Ugyanakkor a kód olvasása, megértése legalább olyan fontos, mint az előbbiek. Előadásomban a kódolvasási készség felmérésével kapcsolatos kísérletet mutatok be, és példákat mutatok, hogyan lehet fejleszteni azt.
18:00 Szünet
 
2017. november 25.
 
09:30 Informatika kisiskolás korban
Szekcióvezető: Lénárd András
 
09:30 Informatika oktatás Európában
Temesi-Ferenczi Kinga
Jelenleg készül az új Nemzeti alaptanterv, amelyet még nem ismerünk, de már az előző verziók készítésénél is szempont volt más országok tantárgyainak tartalma és oktatásának módja. Éppen ezért megvizsgáltam más európai országok informatika képzését a közoktatásban több szempont alapján.
10:00 Milyenek a digitális bennszülött hallgatóink tanulási szükségletei?
Vetési Erika
Az ELTE TÓK hallgatói körében készített vizsgálatból kiderül, hogy az információs társadalom hallgatókra gyakorolt hatására milyen  a hallgatók viszonya a digitális pedagógiával, informatikával kapcsolatban, valamint van-e az attitűdjüknek a tanulási szükségleteik szempontjából következménye. 
10:30 Kódolási feladatok új megközelítésben az alsó tagozaton
Dr. Lénárd András
Az algoritmikus gondolkodás különböző szintjeinek meghatározásában hosszú idő óta használunk egy lineáris szintekre épülő felosztást. Az ELTE TÓK-on folyó kísérletek azonban azt mutatják, és az újabb keletű szakirodalmak is alátámasztják ezt, hogy a linearitás az  egyéni utakat előnyben részesítő, adott tanulóra jellemző  megközelítések az irányadók. előadásomban ezekre mutatok példákat. 
11:00 Szünet
 
Időpont Előadás
2017. november 23.
 
17:50 Arany János Tehetséggondozó Program
Szekcióvezető: Jeneiné Horváth Kinga
 
2017. november 24.
 
09:00 Megbeszélések
Szekcióvezető: Zsakó László
 
09:00 Nyílt versenybizottsági ülés
10:00 ELTE-NJSZT-Partneriskola megbeszélés
10:30 Szünet
 
11:00 NJSZT-IKON hallgatói szekció
Szekcióvezető: Tarcsi Ádám
 
11:00 Blokkoktól a kódolásig \Átmenet a két típúsú programozás között\
Korom Szilárd, Bácsi Sándor

A programozás tanulásának elkezdése az utóbbi időben a vizuális programnyelvek adta lehetőségekre épül. Azonban a követelményeket, valamint a tanulók igényeit is figyelembe véve, előbb-utóbb felmerül az igény valamely szöveg alapú programnyelvre való áttérésre. Az áttérés azonban egy szemléletváltást is igényel, hiszen a különbség, nem csupán a nyelv reprezentációjában rejlik, hanem annak felépítésének megértéséhez szükséges gondolatmenetében is. Az előadásunk ennek az átmenetnek a megértését és a megoldáshoz vezető út megtalálását kívánja előremozdítani.

11:25 Szökés a kiberlynxek birodalmából - narratív szabadulószoba kiterjesztett valóságban
Gellér Barnabás

Az előadásban először kerül bemutatásra a bebras kezdeményezés versenyét bővítő szabadulószoba, mely során a résztvevők a bithódok mesebeli világában digitális eszközök segítségével küzdhetnek meg az őket fenyegető kiberlynxekkel és oldhatnak meg a versenyben szereplőkhöz hasonló feladatokat.
A szabadulószoba kialakításán és a felhasznált eszközökön túl betekintést nyerhetünk a módszertani meggondolásokba, illetve a háttértörténet szereplőinek világába.
A bemutatást követően interaktív workshop keretében ismerkedhetnek meg a hallgatók a tevékenység iskolai megvalósításának lehetőségével és a bemutatott feladatok különböző változataival.

11:50 Komplex tanulási környezetek konstruálása virtuális térben az algoritmizálási készségek fejlesztésére
Csapó Gábor, Sebestyén Katalin

A modern oktatás kihívásaira és technológiai lehetőségeire reagálva a MaxWhere virtuális valóság környezet segítségével olyan 3D-s terek építhetők és tölthetők fel tartalommal, amelyek magukban hordozzák az oktatási folyamatok hatékonyabbá tételének potenciálját. Előadásunk során a MaxWhere rendszerének, valamint gyakorlati alkalmazásának ismertetésén túl, egy az algoritmizálási készségek fejlesztése céljából kialakított tér is bemutatásra kerül, amely a Sprego módszertanra támaszkodik.

12:10 Programozás oktatása valós idejű rendszerekkel - Windows 10 IoT Core
Korom Szilárd
A beágyazott rendszereken keresztüli programozás oktatás egyre elterjedtebb. Egyre több iskola engedheti meg magának, hogy Raspberry Pi-n keresztül oktasson, ezzel ablakot nyitva az IoT világára. Az eszközön azonban nem csak a "Raspbian" operációs rendszer fut, hanem lehetőségünk van például egy speciális Windows operációs rendszert használni. Az előadás célja ezen rendszer megismertetése, az abban rejlő lehetőségek, fejlesztési utak bemutatása.
12:30 Szünet
 
14:30 Programozás tanítás
Szekcióvezető: Horváth Zoltán
 
14:30 Computer Science Education on High-Schools should be fun andfunctional.
Rinus Plasmeier
Many countries are aware of the fact that we need to prepare our kids for the digital society they will have to work in. Therefore Computer Science Education is gradually becoming part of high-school curriculums all over the world. Curriculum designers start to realize that one should not focus on the (current) technology, but on the underlying principles. In this talk I will advocate that students therefore should learn to program in a functional language. It enables them to define solutions on a concise, mathematical way. Generally, algorithms are shorter, look nicer, and are easier to understand. I will illustrate this with some examples, and show that students can achieve impressive results which are fun and functional.
15:00 A beolvasás és kiírás szerepe a programozásoktatás kezdeti szakaszában
Horváth Győző
15:30 Hogyan tanítsunk tesztelni?
Gregorics Tibor, Mózsi Krisztián, Szendrei Rudolf

A tesztelés módszertanának elsajátítása fontos része az informatikus képzésnek. Kívánatos, hogy ezzel már a kezdő programozó hallgatók is találkozzanak úgy, hogy viszonylag kis munka árán szembesüljenek a tesztelés előnyeivel. Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, hogyan lehet a tesztelést a programkészítés szerves részévé tenni ott, ahol az egyszerű programozási feladatok megoldásai analóg programozási technikával, felsorolókra támaszkodó programozási tételek mentén születnek. Kidolgoztuk a felsorolók és a programozási tételek alkalmazásához kapcsolódó tesztelési szempontokat, olyan szürke doboz teszteseteket, amelyeket a programozási tételekkel együtt lehet megtanítani, és amelyek szabványos tesztelési eljárást adnak a programozók kezébe. Ennek automatikus végrehajtására javasolunk egy konkrét tesztelő eszközt, amelynek használatát egy rövidebb esettanulmány keretében mutatjuk be

Kulcsszavak: analóg programozás, programozási tétel, felsoroló, tesztelés, szürke doboz tesztelés

16:00 Szünet
 
16:30 Oktatási tapasztalatok
Szekcióvezető: Abonyi-Tóth Andor
 
16:30 Adat szerkezet validátor Weblap -> adattábla konverziók
Csernoch Mária

Az informatikához köthető valós tantárgyközi kapcsolatok megvalósításának egyik eszköze az interneten elérhető autentikus tartalmak tanórai feldolgozása. A multimediális internetes források szerkezeti- és adattartalma azonban megköveteli a források konverzióját. Egy olyan módszert dolgoztunk ki, amely során automatikus/semi-automatikus lépések sorozatával a weblapokból kiindulva létrehozhatunk normalizált adattáblákat. A gyakorlati megvalósításon túl a módszer alkalmasnak bizonyult arra, hogy felfedjük a weblapok struktúráját, amely elvezet a weblaptervezési és -szerkesztési anomáliákhoz, valamint a weblap design alapjaihoz. A validátor a tartalmakon keresztül közvetlen kapcsolatot valósít meg az informatika és más tantárgyak, valamint az informatika részterületei között, így hatékonyan támogatva az informatikai tudástranszfert.

17:00 Műszaki informatikai megoldások a modern középiskolai oktatásban
Gingl Zoltán, Kopasz Katalin, Makan Gergely, Mingesz Róbert, Mellár János, Szépe Tamás, Vadai Gergely
A modern elektronikus eszközök ugrásszerű fejlődésének és széleskörű elterjedésének köszönhetően az informatika egyre jobban kötődik sok más szakterülethez is. Mindenki a zsebében hordhatja ma már az okostelefonokat, melyek érzékelők és áramkörök segítségével képesek fényt, mozgást, hőmérsékletet szoftverek által rendkívül sokoldalúan kezelhető számokká alakítani, megjeleníteni, tárolni, továbbítani. A modern informatikai oktatás egyik fontos kihívása, hogyan adhat át ennek megfelelően sokkal átfogóbb tudást, hogyan segítheti a magabiztos informatikai ismeretek megszerzése mellett egyúttal más területek jobb megismerését is. Az előadásban megmutatjuk, miként biztosíthatnak műszaki informatikai megoldások ehhez megfelelő hátteret, élményszerű tanulási lehetőséget. Fontos célunk a szoftvereket futtató műszaki eszközök alapvető működési elveinek megértetése, a lehető legnagyobb átláthatóságuk biztosítása, ami a kreativitás fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele. Példákon mutatjuk meg ennek lehetőségeit általunk kifejlesztett nyílt forrású hardverekkel és szoftverekkel, melyeket sikeresen alkalmaznak több középiskolában is. Bemutatjuk a népszerű Arduinohoz fejlesztett univerzális szenzorinterfészünket, mely a demonstrációs lehetőségek mellett különböző felkészültségű tanulók gyakorlati munkáját is támogathatja.
17:30 Pedagógusok versus hackerek, vírusok és hasonló férgek
Ildikó Pšenáková, Tibor Szabó
A számítógépen tárolt adatok védelme és a számítógép-biztonsága napjaink egyik legnagyobb problémái közé tartoznak. Az Internet, a számítógép hálózatok és az infokommunikációs rendszerek, egyre nagyobb teret nyújtanak a számítógépes támadásoknak. A számítógép felhasználók többségét a számítástechnikában kevésbé járatos felhasználók közé sorolhatjuk, ezért nem ismerik a veszélyforrásokat és a lehetséges védekezési módokat sem. Ha támadás éri számítógéprendszerüket viselkedésük sokszor kiszámíthatatlan, és gyakran a probléma növekedését idézi elő. Ezért szinte elengedhetetlen, hogy elsajátítsák legalább a legszükségesebb tudást, hogy kellőképpen biztosítsák számítógépes rendszerüket.
18:00 Szünet
 
Időpont Előadás
2017. november 23.
 
16:30 Programozás tanítás
Szekcióvezető: Aszalós László
 
16:30 Számítógép nélküli tevékenységek a számítástudomány alapjainak bemutatására és az algoritmusok tanításakor
Erdõsné Németh Ágnes
Az általános iskolás-korú gyerekek érdeklődése mozgásos és manuális tevékenységeken keresztül kelthető fel, ezeken keresztül mélyebben és könnyebben megértethetőek velük bonyolultabb elméletek is. A cikkben egy már jól kidolgozott, a számítástudomány alapkérdéseinek bemutatására létrehozott tevékenységgyűjteményt mutatunk be. Ezek a játékok jól használhatóak informatikaórákon, órán kívüli foglalkozásokon és más tantárgyakba ágyazva is. A bemutatás folyamán különös hangsúlyt fektetünk az egyes tevékenységek kapcsolódására az algoritmusok és programozás tanításához.
16:55 Online programozás a kódolósuliban
Balla Tamás - Király Sándor

Absztrakt. A dinamikusan fejlődő IT iparág folyamatosan küzd a szakképzett szoftverfejlesztők hiányával, miközben a felsőoktatási intézményekben, az informatikai területen tanuló hallgatók száma alig növekszik, a lemorzsolódás viszont nagy. A létszám növelhető lehetne, ha a közoktatásban több diák kerülne kapcsolatba a programozással.

Az általunk fejlesztett és egy éve üzemeltett kodolosuli.hu portál célja, hogy ingyenes, interaktív kurzusokon keresztül bevezesse – elsősorban – a közoktatásban tanulókat a C++, C# és Java programozás alapjaiba. Az előadás célja az LMS rendszerben kialakított kurzusok módszertani áttekintése és a gyűjtött adatok elemzésével a portál hatékonyságának elemzése. A gyűjtött tapasztalatokra alapozva bemutatjuk a lehetséges, jövőbeni továbbfejlesztési irányokat. A megfogalmazott kutatási célok elsősorban arra irányulnak, hogy a tanulás minősége hogyan javítható az LMS rendszerbe épített intelligens algoritmusok (neurális hálózat) segítségével.

Kulcsszavak: programozás oktatás, algoritmizálás, gamifikáció, interaktív tanulás

17:20 A ProgCont megújítása és középiskolai tehetséggondozás
Aszalós László, Kósa Márk, Pánovics János
Az egyetemi képzés tömegképzéssé válásával új típusú problémák jelentek meg. Míg korábban a néhány helyre a számítógépek, a programozás iránt elhivatott személyek jutottak be éles verseny révén, napjainkra a munkaerőhiány miatt ez az ellenkezőjére fordult. Míg a kilencvenes években a felvettek jelentős része több éves programozói gyakorlattal rendelkezett, mára talán már túlnyomó többségbe kerültek azok, akik programozó ismeretek nélkül kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. Miután véleményünk szerint egy informatikusnak valamilyen szinten tudnia kell programoznia, így igen sok ember kell megismertetni a kezdőlépésekkel, másrészt a már programozni tudókat rávezetni az aprólékos és alapos munkavégzésre. A nagy létszámok miatt nem járható út a programok kézi átbogarászása. Szinte minden egyetemen megszületett egy saját fejlesztésű rendszer, mely többé-kevésbé automatikus módon, rendszerint input-output párokkal operál.
A Debreceni Egyetem fejlesztése a ProgCont névre hallgat, és 2011 óta használjuk órai számonkérésekre, és versenyek szervezésére. Az organikusan fejlődő program elért egy olyan szintet, ahol már módszeres tervezéssel érdemes továbblépni, összegyűjtve a különféle igényeket. A következő programverzió moduláris felépítése lehetővé tenné, hogy az alapfunkciók megtartása mellett különféle igényeket más és más modulok segítségével valósítsunk meg. Ebben a cikkben a tervek bemutatása során a középiskolások oktatására vonatkozó elképzeléseinket domborítanánk ki, remélve, hogy ezzel minél szélesebb kört tudunk bevonni a tervezésbe.
17:45 Az algoritmikus gondolkodás mérése 9-10. évfolyamon
Mahler Attila, Mahler-Lakó Viktória
 A számítógépes gondolkodás (computational thinking – CT) napjaink oktatásának. A fogalom megjelenése óta eltelt 11 évben sorra jelentek meg az újabb CT definíciók, valamint az ezekre épülő tantervek, de korlátozott számban készültek olyan mérési eszközök, amellyel a számítógépes gondolkodás szintjét mérik. A spanyol Nemzeti Távoktatási Egyetem (UNED) 2015-ben mutatott be egy mérést, amely K7-K8 korosztály Ct tudását méri. Ez a kutatás adta az alapötletet ahhoz, hogy készítsünk egy magyar nyelvű tesztet. A feladatsor a CT elemei közül az algoritmikus gondolkodást méri, a középiskola első két évfolyamán, ezt a feladatsort és az elkészítésének módszertanát mutatjuk most be.


18:10 Szünet
 
2017. november 24.
 
09:00 Oktatás segítés
Szekcióvezető: Stoffa Veronika
 
09:00 Valós idejű oktatást segítő rendszerek
Heizlerné Bakonyi Viktória Judit, Ifj Illés Zoltán, Illés Zoltán

A mai fiatalok számára teljesen természetes közeg az internet és az őket körülvevő okos eszközök világa, amelyek gyökeresen megváltoztatták az információ keresésével, tanulással kapcsolatos módszereiket. Az oktatási intézmények pedig egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy ezen új lehetőségeket ne használják ki minél inkább a hatékony oktatás szolgálatában. Ennek megfelelően a digitális munkafüzetek, digitális táblák, közösségi felületek és egyéb lehetőségek mellett megjelentek az üzleti életben már használatos, a hallgatóság interaktivitását elősegítő alkalmazások is az oktatás világában.  Az okos eszközök órai felhasználásával növelhetjük a tanulói interaktivitást, a csoportmunka hatékonyságát, előtérbe helyezhetjük a személyre szabott tanulást és annak nyomon követhetőségét és az azonnali visszajelzések révén megvalósíthatjuk az egyén folyamatos fejlesztő értékelését. Cikkünkben áttekintést kívánunk nyújtani az informatikai alkalmazásoknak erről a területéről egyúttal bemutatva az általunk elkészített e-Lection program új változatát.

09:30 Konektivizmus és szociális hálózatok az oktatásban
Stoffa Veronika, Siakas Kerstin
10:00 Haladó kurzusszervezési és értékelési lehetőségek a Canvas LMS rendszerben
Abonyi-Tóth Andor
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 2016-os tanévtől kezdve a Canvas LMS rendszer Opensource változatának 
használatát is lehetővé tette az egyetemi oktatók és hallgatók számára. 
Cikkemben bemutatom a keretrendszer által támogatott haladó kurzusszervezési és értékelési lehetőségeket, valamint a 2016/2017-es tanév II. szemeszterének kurzusait vizsgálva kitérek arra, hogy ezen funkciókat milyen arányban használják az egyetemi oktatók.
10:30 Szünet
 
11:00 Algoritmizálás
Szekcióvezető: Füvesi István
 
11:00 Algoritmizálás tanítása Flowgorithm-mel
Szabó Zsanett
11:30 Programozásoktatás Mentorálása Haladási Naplóval
Szalayné Tahy Zsuzsanna, Czirkos Zoltán
12:00 Lehetek-e informatikus, ha nem megy a matek?
Perity Dóra

Középiskolai tanárként egyre gyakrabban szembesülök azzal, hogy 9. osztályos tanulók nagyon hiányos informatikai alapismeretekkel érkeznek gimnáziumunkba. Ez mellett nagy problémának érzem a matematikai alapok hiányát is, pedig úgy gondolom a matematika elengedhetetlen az informatika, főként a programozás oktatásához. Viszont egyre gyakrabban találkozom olyan tanulókkal, akik érdeklődnek – érdeklődnének – az informatika iránt, szeretnének megtanulni programozni, és informatika szakra való jelentkezésen is gondolkodnak, de hadilábon állnak a matematikával.

„Lehetek így informatikus?” – kérdezték tőlem, illetve kérdezik gyakran a különböző internetes fórumokon is.

Cikkemben azt vizsgálom, hogy az informatika iránt érdeklődő, informatikai pályára készülő tanulóknak középiskolai tanulmányaik során milyen mértékben van szükségük a matematikára, mennyiben jelentenek előnyt a jó matematikai alapok a továbbtanuláshoz szükséges biztos informatikatudás megszerzéséhez?

12:30 Szünet
 
14:30 Algoritmizálás
Szekcióvezető: Gregorics Tibor
 
14:30 Problémák, kérdések az algoritmus vizualizációval kapcsolatban
Bende Imre

Manapság a technológia adott arra, hogy a kicsit is hozzáértő fejlesztők, tanárok, diákok könnyedén létre tudjanak hozni algoritmus animációkat, algoritmus vizualizációkat (rövidítve: AV). Sőt, jó pár weboldal, szoftver (mind magyar, mind angol nyelven) is létezik már, ahol rengeteg ilyet találhatunk. Némelyik már nagyobb gyűjteménnyel is rendelkezik, amit bárki bővíthet a saját munkájával, így növelve annak méretét. Azonban az oktatók mégsem, vagy csak ritkán használják az óráikon ezeket az eszközöket. A cikkben ennek miértjét szeretném megvizsgálni, és megtalálni a felmerülő kérdéseket, problémákat az eszközzel, és annak használatával kapcsolatban. Ezeket nagyobb pontokba szedve teszem meg. A végén pedig egyfajta választ, megoldást is szeretnék adni, aminek eredménye lehet egy olyan algoritmus vizualizációs eszköz, weboldal gondolata, mely igyekszik minden felsorolt kérdést megoldani, így az oktatók már könnyedén építhetik be tanóráikba a segédanyag használatát.

15:00 Az algoritmikus gondolkodás fejlesztésének fontossága a közoktatásban
Németh Tamás, Széll Réka, Tornai Henrietta
Tapasztalataink szerint az első éves hallgatók többsége nem rendelkezik megfelelő, az algoritmikus gondolkodáshoz nélkülözhetetlen kompetenciákkal. Azokhoz a feladatokhoz, amelyek némi algoritmikus megközelítést igényelnek, és nem egy előre definiált séma alapján kell megoldani, már hozzá sem kezdenek a dolgozatokban. Az egyetemi informatikai képzések arra építenek, hogy a hallgatók képesek az alapvető probléma-megoldási módszerek alkalmazására, ezért fontos lenne, hogy már a közoktatásban megjelenjenek a programozáshoz és algoritmizáláshoz szükséges kompetenciák fejlesztéséhez hozzájáruló elemek. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mikor és hogyan lehet az algoritmikus gondolkodást a leghatékonyabban fejleszteni.
15:30 Algo-Ritmika: új dimenziók
Kátai Zoltán, Osztián Erika, Vekov Géza, Osztián Pálma
Az előadás keretében beszámolunk Algo-Ritmika projektünk több irányú kiterjesztéseiről. A már jól ismert rendezési algoritmusokat illusztráló néptánc koreográfiáink kiegészítéseként, nyitottunk a keresési algoritmusok világa fele (lineáris, bináris visszalépéses), illetve új táncstílusokat vezettünk be. Egy további újdonság, hogy egy újabb rendezési algoritmusnál a lineáris ábrázolásról kétdimenziósra váltottunk. Vizsgáltuk azt is, hogy az általunk fejlesztett interaktív e-learning környezetbe integrált algoritmus táncok, miként aknázhatók még hatékonyabban ki vegyes oktatási környezetben (blended learning).
16:00 Szünet
 
16:30 Szoftverfejlesztés - tanítás
Szekcióvezető: Bánfi István
 
16:30 Esettanulmány: Agilis szoftverfejlesztés egyetemi kurzuson
Ilyés Enikő

Az agilis módszertanok iparban lévő népszerűségének hatására az oktatás területén is megjelent az igény az agilis módszertanok megismertetésére, alkalmazására.  A korábbi években az  ELTE Informatikai Kar MSc-s programtervező informatikus hallgatói többnyire egy informatikai projektirányítás témájú előadássorozat kapcsán kaphattak részletes betekintést a módszertan (elméleti) működésébe. 2016-ban néhány oktató úgy döntött, hogy a “Szoftverfejlesztés a gyakorlatban” kurzusán Scrumot használ egy-egy csoport fejlesztési munkájának levezetéséhez, így a hallgatók lehetőséget kaptak gyakorlati tapasztalatot is szerezni az agilis módszertanokat illetően. Ebben a cikkben ennek a kísérletnek a tapasztalatait foglaljuk össze, rávilágítva a Scrum módszer kipróbálása kapcsán fölmerülő kérdésekre és az egyes kérdésekre adható lehetséges válaszra.

17:00 Szimulációs algoritmusok az informatikatanár szakos hallgatók képzésében
dr. Kelemen András, Árgilán Viktor Sándor
A „Szimulációs algoritmusok” a Szegedi Tudomány Egyetemen választható kurzus a IV éves informatika tanár szakos hallgatók számára. A kurzus fő célkitűzése, hogy a hallgatókban kialakítsa az informatika, mint tudományág multidiszciplináris szemléletét. További célkitűzés, hogy a leendő informatika tanárok a közoktatásban támogatni tudják az informatika integrálását az egyes tantárgyak oktatásába.
17:30 XML az oktatásban - Egy esettanulmány eredményének bemutatása
Menyhárt László
18:00 Szünet
 

Menü