INFO ÉRA

Az 1991 óta minden évben megrendezésre kerülő konferencia/továbbképzés alap témája az "Informatika az oktatásban". Kategóriájában hazánk legnagyobb és legrégebbi rendezvénye. Konferencia jellegű továbbképzés kisiskolás (óvodás) kortól a felsőoktatásig terjedő oktatásról, de alapvetően a közoktatásra koncentrálva pedagógusok, tanárok, rendszergazdák, egyetemi hallgatók, iskolai vezetők számára.

INFODIDACT

Az INFODIDACT Informatika Szakmódszertani Konferencia 2008-ban indult útjára, egyre nagyobb népszerűségnek örvendve. A konferencia fő témája az informatika szakmódszertana. Előadói doktorandusz hallgatók, témavezetők, gyakorlóiskolai vezetőtanárok, egyetemi oktatók. A konferencia résztvevői egyetemi- és doktorandusz hallgatók, oktatók, tanárok.

KAPCSOLAT
  • Cím: 1118 Budapest,
    Gazdagréti tér 1.
  • Telefon: +36 20 9260288
  • E-mail: info@infoera.hu


Részletes program

Plenáris- és szekció előadások

Az egyes előadások rövid kivonatához, kérjük, kattintson a lefelé mutató dupla nyílra ()!

Időpont Előadás
2016. november 24.
 
12:00 Ebéd
 
14:00 Megnyitó
 
14:00 Köszöntő
14:10 Plenáris előadás
 
14:10 A digitális utóélet kérdései - avagy mi marad utánunk a virtuális térben?
Székely Iván

Ma az emberek életük jelentős részét a virtuális térben töltik, vagy életviszonyaik jelentős része ott intéződik. Digitális javaik, például megvett, letöltött e-könyveik, filmjeik, online játékvagyonuk, szellemi alkotásaik egyre jelentősebb részét is a hálózaton tárolják.

Mi lesz a sorsa ezeknek a javaknak az érintett halála után? Mi marad a személyiségéből a magánéletéből abban a térben, ahol nemcsak emberek és intézmények kommunikálnák egymással, hanem avatárok, virtuális személyiségek, intelligens ágensek vagy akár robotok is?

15:10 Szünet
 
15:25 Plenáris előadás
 
15:25 Biztonság vagy magánélet
Bőgel György

Ha van sok és pontos adat digitálisan és valós időben, ha van adatbányászat, gépi tanulás, mesterséges intelligencia, ha szinte korlátlan feldolgozási kapacitások állnak rendelkezésre a "földi" számítógépeken és a felhőben, akkor sokféle okos rendszert lehet építeni, amelyek megkönnyítik az életünket és javítják a biztonságérzetünket. Ne féltsd az adataidat, kínáld fel a köz javára, hagyd, hogy összegyűjtsük, kombináljuk, elemezzük azokat! Érted tesszük mindezt, cserébe jobb terméket és szolgáltatásokat kaphatsz, biztonságosabb lesz az életed, gyorsabban fejlődik a tudomány, minden jobb és okosabb lesz körülötted, gondoskodni tudunk rólad és szeretteidről. Jót teszel magadnak és az emberiségnek.

Ezek a szép célok és érvek vannak a mérleg egyik serpenyőjében. A kényelemnek és a biztonságnak azonban ára van: valamit kapunk, és valamit feláldozunk vagy feláldozhatunk cserébe. Hol van itt a probléma, miért mondtuk azt, hogy az új évszázad egyik nagy dilemmájáról van szó? Az internet közismert veszélyein kívül mire kell felkészíteni a fiatalokat?

16:25 Holnap már Bitcoin-nal fogunk fizetni? Akkor mivel és hogyan?
Papp Szabolcs
A pénzügyi szektor napjainkban komoly kihívások előtt áll. A technológiai és társadalmi fejlődésnek köszönhetően új, eddig soha nem látott fogyasztói igények jelentek meg, és az erre adott válaszok alapjaiban rendezik át az évszázadok alatt kialakult üzleti struktúrákat. Az Y, Z generációk igényeit a hagyományos banki megoldások már nem tudják kielégíteni. Az “azonnal”, “olcsón”, “egyszerűen”, “bárhonnan” elvárásokra nincsenek jól bevált válaszok. Az fiatal generáció nem banki termékek közül szeretne válogatni, nem hitelt akar felvenni, hanem sokkal inkább a mindennapi, egyre inkább a “sharing economy” elveken alapuló igényeire keres direkt válaszokat. Nem szeretne továbbá két napig várni egy túlárazott nemzetközi átutalás teljesülésére, és főleg nem szeretne bankkártyás csalás áldozatává válni. Újszerű megoldásokat a “fintech” cégek adnak. Bár az általuk alkalmazott informatikai technológiák már bizonyítottak, azon szolgáltatásaik mégsem illeszthetők bele a világgazdaság jelenlegi működésébe, amik mögött a szabályozástól való idegenkedés és a nemzetközi banki berendezkedésétől való deklarált szakítás áll (pl. Bitcoin). A másik oldalról ugyanakkor a modern fintech cégek agilis és innovatív gondolkodásmódja gyakran idegen a konzervatív személetű és túlszabályozott bankvilág számára. Szakadék mutatkozik tehát a pénzügyi piac régi és új szereplői között, amely csak jelentős paradigmaváltással hidalható át. A bitcoin és jövője. Tőzsde. Blockhain működése. Bányászat. Átjárás a hagyományos devizanemekbe. Altcoin-ok. Disztributált számlavezetés, biztonság, elosztott adatbázisok, tranzakcionalitás biztonsítása. A jövő, ahogy most látjuk. Modern fizetési módszerek, digitális pénztárca.

Bitcoin és Ripple demo: pénztárca működése élőben, utalás saját javascript programból.
17:25 Szünet
 
19:00 Vacsora
 
19:00 Borkóstoló
 
2016. november 25.
 
08:00 Reggeli
 
09:00 Szekcióülések
 
10:30 Szünet
 
11:00 Szekcióülések
 
12:30 Ebéd
 
14:30 Szekcióülések
 
16:00 Szünet
 
16:30 Szekcióülések
 
18:00 Szünet
 
20:00 Állófogadás, zene, tánc
 
2016. november 26.
 
08:00 Reggeli
 
09:30 Szekcióülések
 
11:00 Plenáris diákelőadás
 
11:00 Minden út a filozófiához vezet? A Wikipédia-gráf elemzése...
Mernyei Péter
11:45 Zárás, sorsolás
 
12:00 Ebéd
 
Időpont Előadás
2016. november 25.
 
09:00 Programozás
Szekcióvezető: Horváth Gyula
 
09:00 Nyolc királynő négy sorban
Horváth Zoltán

A funkcionális programozási nyelvek magasszintű nyelvi elemei lehetőséget adnak arra, hogy ötször kevesebb programsorból álló programokkal oldjunk meg feladatokat. A tisztán funkcionális nyelvek szigorú típusrendszere, a változók felülírásának tilalma, illetve az alacsony szintű kódolás kiváltása a fordítóprogram hibátlan és hatékony kódgenerálásával töredékére csökkenti a hibák számát. A programok kiértékelése természetes módon párhuzamos, így a sokmagos processzorok megjelenésével, illetve olyan alkalmazási területeken, ahol nagyon sok számítási vagy kommunikációs folyamat fut, a funkcionális nyelvek előnybe kerülnek.

10:00 Gondolatébresztő a programozási paradigmák, -nyelvek és oktatásuk területéről
Menyhárt László Gábor
Interaktív előadásomban átfogó képet adok a programozási paradigmákról és azok megjelenéséről az oktatásban használt programozási nyelvekben. Kérdéseket teszek fel a témában, melyek között bizonyára lesznek provokatívak is. De vajon tudjuk-e, fogjuk-e, akarjuk-e, érdemes-e őket megválaszolni? Pénteken mindenki derül!
10:30 Szünet
 
11:00 Programozás
Szekcióvezető: Horváth Gyula
 
11:00 Új lehetőségek a Delphi környezetben
Daiki Tennó

Az előadásomon szeretném bemutatni az új oktatási liszenszelési lehetőséget, amit a RAD Studio (Borland Delphi) fejlesztőeszköz tulajdonosa 2016 őszétől biztosít. Hogy a jelenlevő kollégák jobban érezzék a régi/új rendszerben rejlő lehetőségeket

  • mutatni fogok több olyan programot, amely bizton állíthatom, hogy érdeklődésre fg számot tartani,
  • mesélek a Delphi fejlesztőket alkalmazni vágyó cégek jelenlegi helyzetéről (itthon és a világban).

A gyakorlati példák bizonyítani fogják, hogy e fejlesztő eszköz méltán az egyik legjobb (ha nem a legjobb :) ) ilyen rendszer a ma elérhető eszközök piacán!

11:30 Így irtok Ti... lineáris keresést
Szalayné Tahy Zsuzsanna, Czirkos Zoltán
Egy kutatáshoz kértem középiskolai és egyetemi oktatókat, hogy oldjanak meg egy programozás feladatsort úgy, hogy közben beleírják gondolataikat, jelzik, hogy mit írtak el, mikor ellenőrizték a munkájukat... A kutatás célját nem ismerve (de feltételezve valamit) oldották meg kollégák a feladatot. A megoldások néhány sora, és a megjegyzések erősen függnek attól, hogy kinek mi a foglalkozása, melyik kutatási célcsoport tagja.
12:30 Szünet
 
14:30 Programozás
Szekcióvezető: Horváth Gyõzõ
 
14:30 Agilitás első kézből: Agilis vs Klasszikus szoftverfejlesztés
Fincza András

Hogyan változtak meg a szoftverfejlesztés értékei és elvei az elmúlt évtizedekben? Előadásomban bemutatom, hogy miben más a modern és agilis szoftverfejlesztés, mint a klasszikus.

15:00 Így fejlesztünk mi: Egy nap az irodában
Fincza András

Rövid áttekintés, hogy hogyan is néz ki egy nap egy agilis szoftverfejlesztő cégnél, hogyan alkalmazzuk az Extrém Programozás elveit és gyakorlatait a való életben, projektjeinken.

15:30 Agilitás a gyakorlatban: Programozzunk agilisan!
Rafael Ördög
Rengeteg agilis gyakorlatról beszélnek az emberek manapság, de az elméleti alapokon ritkán nyúlnak túl ezek az előadások. De hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Ebben az előadásban egy konkrét feladatot fogok megoldani agilis modszerek alkalmazásával. 
16:00 Szünet
 
16:30 INFIDIDACT szekció előadások
Szekcióvezető: Vincellér Zoltán
 
16:30 A programozás gondolkodási eszköztára - Algoritmikus absztrakció, dekompozíció, szuperpozíció
Szlávi Péter, Zsakó László

Miközben a programozó a feladat megoldásán fáradozik, tudatosan vagy sem, számos gondolkodási műveletet használ. Ahogy a feladatból kiindul, többszörösen szelídíti azt a saját, meglévő, tapasztalatain alapuló sémáihoz, körkörösen haladva egyre pontosabban fogalmazza újra a feladatot. A programozó legfontosabb gondolkodási műveletei a finomodó modellek felállításánál: a nyelvi absztrakció, az analógia, az algoritmikus absztrakció, a dekompozíció-szuperpozíció, a konverzió, az intuíció és a variáció.

Előadásban az algoritmikus absztrakciót helyezzük új megvilágításba, továbbá kifejtjük a dekompozíció szuperpozíció gondolkodási eszközpár lényegét.

17:00 A gráf fogalom fejlődése az algoritmusok tanulásának folyamán
Erdõsné Németh Ágnes
Didaktikailag érdekes kérdés, hogy az informatikai és a 
kapcsolódó matematikai fogalmak a diákok gondolkodásában hogyan 
fejlődnek, egy-egy témakör kapcsán mikor és milyen ismereteket lehet 
tanítani. A diákok a gráfokat már egészen korán elkezdik használni 
matematikaórákon, majd újra és újra, egyre magasabb szinten kerül elő 
matematikából és az informatikai algoritmusok tanulása során - 
gráfeljárásokként és reprezentációs eszközként is. Cikkemben a gráfokkal 
kapcsolatos fogalmak és eljárások előfordulást és azok használatának 
lehetőségeit veszem sorra a gyerekek gondolkodási módszereinek 
fejlesztése során.
17:30 A Lineáris Keresés Buktatói
Szalayné Tahy Zsuzsanna, Czirkos Zoltán

A Lineáris Keresés Buktatói

Szalayné Tahy Zsuzsanna1, Czirkos Zoltán2

Absztrakt. A lineáris keresés a mindennapok egyik legismertebb algoritmusa, mégis problémát jelent a programozás oktatása illetve tanulása során. Sok diák elakad az eldöntés vagy keresés feladatok kódolásakor. Állandó vitaforrás tanár és diák között a break használata. Miért használják előszeretettel a diákok a nem tanított break utasítást? Miért tiltják a tanárok a használatát? Valóban káros a break? Hogyan lehet konfliktusmentesen és hatékonyan tanítani a lineáris keresést? Mi okoz a tanulás során akadályokat, zsákutcákat? Ebben a cikkben bemutatjuk az elméleti és ösztönös megoldásokat; egyszerű, összetett és esetenként téves gondolkodási sémákat; az egyes sémákból meghatározható készségfejlesztési szempontokat.

18:00 Szünet
 
2016. november 26.
 
09:30 Bemutatók
Szekcióvezető: Tarcsi Ádám
 
09:30 Az IoT építőkockái
Tarcsi Ádám és az ELTE informatika tanárszakos hallgatói
Fedezd fel, próbáld ki, ismerd meg az IoT világának az építőkockáit! Merülj el játékos demonstrációink segítségével az Arduino, a Rasberi PI és az Intel Edison világában.
09:30 Szerezd be a csokidat egy robottól és fizess érte a virtuálisan!
Tarcsi Ádám és az ELTE informatika tanárszakos hallgatói
Ismerd meg a 21. század pénzeinek a működését!

A Bitcoin virtuális pénz és a mögötte álló Blockchain technológia komoly hatással van a pénzügyi világra, napról napra formálja, átalakítja és forradalmasítja azt. Mostanra már lehetővé vált az is, hogy akár egy robotnak is legyen saját pénze. A játékunk során nem csupán megértheted a virtuális pénzek működését, hanem ki is próbálhatod azt! Vegyél csokit a robotunktól és fizess csak a játékra megalkotott virtuális pénzzel.

09:30 Adatcsere az intelligens eszközök világában
Tarcsi Ádám és az ELTE informatika tanárszakos hallgatói
Vajon mi fán terem az RFID, a bluetooth, a QR kód vagy az NFC?

Már mindannyiunk találkozott az RFID, az NFC, a bluetooth, a QR kód vagy a WIFI fogalmával. De pontosan mi ezeknek az adatcsere technológiáknak a lényege és mi a különbség a működésük közben? Ismerd meg játékos demonstrációink által ezeket a technológiákat, hogy eligazodjál, mikor melyik csatornát használd okostelefonodon vagy mindennapi életed során, vagy az intelligens eszközök, azaz az IoT világában!

09:30 Kiterjesztett macska
Pluhár Zsuzsa

A programozás kezdeti lépéseit, az informatikai gondolkodás több területének fejlesztését is támogató Scratch nem áll meg a fejlődésben.

Egy workshop keretében szeretnénk megmutatni, hogy milyen kiterjesztésekkel játszhatunk: hogyan tudjuk a Scratch-et összekötni kinect-tel, robotokkal. A workshop-on 2 kinect és 2-3 robot Scratch-es működését és programozását lehet kipróbálni testközelben az ELTE IK Tanárszakos hallgatóinak köszönhetően.

10:55 Szünet
 
Időpont Előadás
2016. november 25.
 
09:00 Informatika kisiskolás korban
Szekcióvezető: Sarbó Gyöngyi
 
09:00 Kerettanterv-kompatibilis mobilalkalmazások az alsó tagozaton
Temesi-Ferenczi Kinga
Napjainkban szinte minden tanuló és családja rendelkezik különböző IKT eszközzel, ennek köszönhetően az iskolai fejlesztések közé is bekerült ezen eszközök beszerzése. Ezért egyre gyakoribb a tabletek és mobiltelefonok alkalmazása az oktatás során. Előadásomban olyan programokat fogok bemutatni, amelyek az oktatásban bármilyen IKT eszközön alkalmazhatóak, figyelembe véve a kerettanterv által megadott határokat. Fontos szempont az alkalmazások kiválasztásakor, hogy a program könnyen elérhető és ingyenes legyen, használata az adott korosztály számára célszerű, nincs kötve egy bizonyos eszközhöz és otthon is letölthetik.
09:25 Algoritmikus gondolkodás fejlesztésének kezdeti lépései: a kódolás tanulásának alapozása 6 éves korban
Dr. Lénárd András

Algoritmikus gondolkodás fejlesztésének kezdeti lépései: a kódolás tanulásának alapozása 6 éves korban


Régóta ismert az  algoritmusok szerepe gondolkodási struktúráinkban. Ez a terület azonban csak közvetve jelenik meg az alsó tagozat fejlesztési céljai között. Előadásomban e kívánatos fejlődési folyamat szakaszait mutatom be különböző tantárgyi példákon keresztül.

Kitérek az elmúlt év „slágertámájára”, a gombamódra szaporodó kódoló iskolák, tanfolyamok szerepére, arra, hogy ezek vajon képesek-e betölteni a gondolkodásfejlesztésben tátongó űrt. Bemutatom az eszközök nélküli, hagyományos eszközökkel és IKT-támogatással történő algoritmikus gondolkodásfejlesztés első lépéseit, melyre majd a következő előadásban bemutatott folyamatok épülnek. Az ELTE TÓK Digitális Pedagógiai Tanszéke által kidolgozott program szerint vezettünk végig két általános iskolai osztályt ezen a folyamaton, illetve ennek a 6-10 éves kor közötti időszakra eső részén. Ehhez többféle erre a célra készült IKT-eszközt és saját fejlesztésű szoftver- és hardverhátteret vettünk igénybe. 

09:50 Algoritmikus gondolkodás fejlesztésének lehetőségei IKT eszközökkel 8-10 éves korban
Sarbó Gyöngyi

Bár az algoritmikus gondolkodás fejlesztése a NAT-ban is megjelenik fejlesztési feladatként – nem csak az informatika műveltségterületen – eddigi tapasztalataim alapján sajnos a pedagógusok nem fordítanak rá kellő időt. Előadásomban bemutatom, hogy az IKT eszközök segítségével hogyan tudjuk megmutatni a gyerekeknek az algoritmikus gondolkodásban rejlő lehetőségeket, és megszerettetni velük ezt az újfajta gondolkodási stílust. Ismertetem azt a – gyakorlatban is kipróbált – folyamatot, hogyan jutunk el a kézzelfogható Bee-Bot robot programozásától egy virtuális robotokkal teli játékprogram megírásáig. Milyen lehetőségeket rejt magában a Kodu Game Lab vizuális programozási környezet az algoritmusok és a kódolás tanítása terén? Hogyan támogatják az IKT eszközök a matematikai szöveges feladatokban is fellelhető algofejtörők szemléltetését? A gyerekek hogyan reagálnak az új, szokatlan feladatokra, és milyen változások figyelhetőek meg a gyerekek tevékenységeiben az algoritmusok megismerése után?

10:15 Kódolás-algoritmikus gondolkodás, a kezdeti lépések - oktatófilm
Dr. Lénárd András, Sarbó Gyöngyi
Az ELTE TÓK Digitális Pedagógiai Tanszéke által kidolgozott algoritmikus gondolkodás fejlesztése program kezdeti lépéseinek bemutatása egy rövid oktatóvideón keresztül.
10:30 Szünet
 
11:00 Arany János Tehetséggondozó Program
Szekcióvezető: Jeneiné Horváth Kinga
 
11:00 Arany János Tehetséggondozó Program megbeszélés
Jeneiné Horváth Kinga
12:00 Új lehetőségek és technikák a tehetséggondotásban
Nemcsik János
Új lehetőségek és technikák a tehetséggondozásban
12:30 Szünet
 
14:30 Versenyek - Logo
Szekcióvezető: Hubert Tibor
 
14:30 Játékkészítés a Scratch-ben – Egy módszertan és három retrójáték
Bernát Péter

A Scratch-csel foglalkozó könyvek és leírások legtöbbje anélkül mutatja be egy-egy játék összeállítását, hogy általánosan használatható játékkészítési módszerekbe avatnának be. Előadásomban a Scratch-ben általánosan használható módszertant mutatok be három különböző típusú retrójáték elkészítésének vázlatos ismertetésén keresztül.

15:00 Hogyan készülnek a hód kérdések?
Gellér Barnabás
Az informatikai gondolkodás fejlesztését, az informatikával kapcsolatos motiváció erősítését és averziók feloldását megcélzó nemzetközi Bebras kezdeményezés, illetve annak magyarországi bit HÓDítása során használt feladatok kialakításának összetett folyamatát mutatom be az előadásomban. Milyen egy jó feladat? Milyen változásokon megy keresztül, amíg eljut a versenyig? Ezekről (is) szól majd az előadásom.
15:30 Robotcsámborgás
Fári János

Előadásomban az általam indított "Robotcsámborgás" tapasztalatait szeretném megosztani a díszes publikummal, természetesen új kütyük bemutatásával fűszerezve.

16:00 Szünet
 
16:30 NJSZT-IKON hallgatói szekció
Szekcióvezető: Tarcsi Ádám
 
16:30 A Labda - "Gondolatkísérlet" az informatikateremben
Visnovitz Márton

Hogyan lehet a való világot és az informatika világát közelebb hozni egymáshoz? Hogyan lehet egy egyszerű, hétköznapi tárgy segítségével az informatika számos részterületébe betekintést adni? Hogyan lehet az informatikát más tantárgyak ismereteihez közelebb hozni?

Ezen kérdésekre próbálok választ adni egy "gondolatkísérlet" keretében. Fókuszban: A Labda.

17:00 Menő az informatika?
Wiandt Zsófia
Miért jönnek a középiskolások informatika szakra? Mi motiválja őket? Mit tudnak valójában a képzésről, és arról, hogy mit fognak tanulni? Mi a véleményük arról, hogy mivel fognak foglalkozni informatikusként?
Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ, illetve arra próbálok megoldást találni, hogy hogyan lehet megszerettetni a diákokkal az informatikát, hogyan lehet őket motiválni arra, hogy informatikusok legyenek.
17:30 EPAM az iskolákban
Tornai Henrietta
Előadásomban a szegedi EPAM Systems informatikai cég általános és középiskolákkal való együttműködéséről, valamint a közös munka motivációjáról lesz szó.
18:00 Szünet
 
2016. november 26.
 
09:30 Workshop
Szekcióvezető: Füvesi István
 
09:30 Mobil alkalmazás fejlesztő workshop
Csapó Gábor
10:55 Szünet
 
Időpont Előadás
2016. november 25.
 
09:00 Oktatási tapasztalatok
Szekcióvezető: Füvesi István
 
09:00 Gyakorlatorientált tehetséggondozás: iskolai hasznosságú szoftverek fejlesztése szakköri keretek között
Henczi Béla
Az iskolai oktatást, nevelést és adminisztrációt segítő szoftverek fejlesztése a tanulókkal közösen, nyílt forráskódú programok felhasználásával.
09:25 A képek szerepe és felhasználási lehetőségeik a közoktatásban
Bonyai Gábor
A képek szerepét és jelentőségét illetően az utóbbi 10 évben meghatározó változásokat figyelhettünk meg. Az előadás során a képekkel való munkában rejlő lehetőségekre szeretném felhívni a figyelmet.
09:50 Netezz biztonságosan- Digitális társasjáték
Lakos Erika

Az internet napjainkban általános fogalommá vált. Netezési szokásaink megváltoztak. Az internetes szolgáltatásokat egyre korábbi életkorban kezdjük el használni (7-8 éves korban), és ezt egyre intenzívebben, ugyanakkor agresszívebben is teszik gyermekeink, nem ismerve fel az általuk okozott károkat -"csak poénból, szórakozásból tesszük"- mondják. Éppen ezért a biztonságra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Fontos, hogy minél korábban és minél többet halljanak jogaikról és kötelességeikről.

A jelenlegi Nemzeti Alaptanterv már az informatika tantárgyban önálló témakörben foglalkozik (Információs társadalom) az internetezéssel, ahol a gyerekek segítséget kapnak az internetes alkalmazások biztonságos használatához is, de a biztonságos netezésre, annak etikus használatára nevelés nemcsak az informatika tanár feladata, hanem valamennyi tanáré. Az osztályfőnöki órákhoz a Kerettanterv ehhez óraszámot is biztosít. Ezeknek az óráknak a feldolgozásához ajánlom, a Netezz biztonságosan- digitális társasjátékot, ahol a játék szabályainak megismerésével, és annak betartásával játékos módon ismerkedhetnek meg a netezés legfontosabb szabályaival, viselkedési mintákkal.

A társasjáték Promethan tábla AktivInspire ingyenesen letölthető szoftverével készült. https://support.prometheanworld.com/download/activinspire.html?custom_lang=hu

A játékhoz nem feltétlenül szükséges interaktív tábla, bármely számítógépes környezetben is használható, így alkalmas egyéni, páros, vagy kiscsoportos foglalkozásra. A játékot 9-12 éves korosztály számára ajánlom. Osztályfőnöki órai feldolgozásához a pedagógusok számára elkészítettem egy tematikus tervet, egy módszertani kézikönyvet, melyben az egyes foglalkozások részletes leírása szerepel, illetve kiegészítő információk a kollégák számára.

10:10 Kozta - Interaktív prezentációs és oktatási felület
Visnovitz Márton
Az előadás keretében bemutatásra kerül a Whiteboard névre keresztelt projekt, egy interaktív, web-alapú prezentációs és oktatási platform, mely jelenleg aktív fejlesztés alatt áll.
10:30 Szünet
 
11:00 Oktatási tapasztalatok
Szekcióvezető: Bende Imre
 
11:00 KRÉTA - A Köznevelési és Regisztrációs Alaprendszer
Szabó András
A 2016/2017-es tanévben indult a Köznevelési és Regisztrációs Alaprendszer (KRÉTA) a köznevelési intézményekben. Az új, állami fejlesztésű KRÉTA azt a célt tűzte ki, hogy egy könnyen használható és hatékony tanügyigazgatási rendszert és elektronikus naplót biztosítson az iskolák részére.  
11:25 A digitálistartalom-fejlesztés új lehetőségei: Okostankönyvek a Nemzeti Köznevelési Portálon
Pintér Gergely, Neumann Viktor
A Nemzeti Köznevelési Portált (a továbbiakban: NKP) az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI) 2013 és 2015 között fejlesztette ki. A 2015 nyarán elvégzett tesztelést követően 2015 novemberében vált mindenki számára elérhetővé. Az NKP kifejlesztésével az OFI a köznevelésben elsősorban a közismereti tantárgyak és műveltségi területek tananyagainak tanulását, tanítását kívánja segíteni, megcélozva az érintett pedagógusokat, tanulókat és szüleiket. Az NKP-n videók, animációk, hanganyagok, képek, különféle letölthető dokumentumok, a felületen olvasható könyvek, valamint interaktív oktatóprogramok, feladatok, a feladatokból szerkesztett feladatsorok és jó gyakorlatok leírásai is találhatók. Teljes terjedelmükben, a nyomtatottal azonos tartalommal elérhetők továbbá az ún. kísérleti tankönyvfejlesztés eredményeként létrejött kísérleti és az azok átdolgozásával elkészült újgenerációs tankönyvek is, PDF és lapozgatható változatban egyaránt. Mindkét formátum kiegészítheti, sőt helyettesítheti is a nyomtatott tankönyveket. Az NKP használóitól érkezett visszajelzések, az igények és a lehetőségek áttekintése után az OFI kialakított egy harmadik megjelenítési struktúrát, az ún. Okostankönyvet, amely megtartja a letölthető PDF és a lapozgatható formátum előnyeit is.
11:50 T@T Kuckó: tanár+diák együtt a tanulási körülmények reformálásáért
Turcsányi-Szabó Márta
A tanulást sokan úgy kezelik, mint a szükséges rosszat, így gyakran hallhatjuk a tanulóktól, hogy nem szeretik. Az élmény alapú felfedezés és ismeretszerzés még senkinek sem fájt, sőt a "tanulás" szó helyett a "szórakozás"-sal illetik és várják a folytatását. Ez nemcsak kisgyerekkorban van így, hanem középiskolában, sőt a felsőoktatásban is. A T@T labor az informatika lehetőségeit vegyítve kellő módszertannal alakít ki olyan tanulási környezeteket, amelyek az életfogytig való formális, informális, és nem-formális tanulási folyamatát szolgálják a hallgatók bevonásával. Az előadás bemutatja mi történik, ha a diákok alakíthatják saját tanulási környezetüket és mi is az a T@T Kuckó! http://tet.inf.elte.hu/
12:10 3DP - irány a harmadik dimenzió!
Huszár István
A 3D technológia már a mindennapjaink része. Az előadáson a következő kérdésekre keressük a választ: Mi a 3D nyomtatás lényege? Mi a helyzet jelenleg az iskolákban a 3D nyomtatás terén? Milyen lehetőségek nyílnak az általános és középfokú oktatásban a témában? Mit hozhat a jövő a 3DP terén?
12:30 Szünet
 
14:30 Oktatási tapasztalatok
Szekcióvezető: Helfenbein Henrik
 
14:30 Konténerek az oktatásban
Bánfi István

A devops szemléletmód egyre jobban terjed a nagyvállalati környezetben, de az ott szerzett tapasztalatok az oktatásban felhasználhatók. Az előadás során választ kaphatunk a következő kérdésekre:

  • Hogyan lehet pillanatok alatt teljes program installációkat telepíteni minden felhasználó gépére?
  • Hogyan lehet ezeket újra felhasználni a legkisebb erőfeszítés nélkül?
  • Hogyan lehet elkerülni a virtuális gépek használatát?
  • Hogyan lehet mindezt ingyen?

A megoldás a konténerizáció. A docker bemutatásával választ kaphatunk a fenti kérdésekre, és a demóban megmutatjuk, mi történik, ha a felhasználó véletlenül letörli a /bin könyvtárat...

15:00 A mérnökinformatikus oktatás megújítása a BME-n
Strausz György
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara 2014-től megújította a mérnökinformatikus képzést új tantervet bevezetve. A tehetséges, motivált hallgatók kiemelt támogatására idén elindítottuk a képzésen belül az iMSc (integrált mesterképzés) oktatási formát. Az előadás bemutatja az új képzések célkitűzéseit, tartalmát, beszámol az első tapasztalatokról és kitér a középszintű oktatásra épülő elemekre.
15:30 Digitális érettségi??!
Lipovits Ágnes, Pozsgai Tamás, Gál Balázs

Bizonyos érettségi tárgyak esetében az írásbeli vizsga már digitálisan történhet 2019-ben, emellett a diákok a dolgozatokat is így írják majd az iskolákban – mondta 2016. október 25-én a Magyar Időknek Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos. Az előadásban megvizsgáljuk a megvalósításhoz szükséges hálózati, hardver- és szoftverfeltételek jelenlegi helyzetét a veszprémi régióban vett példákon, és kitérünk a megvalósításhoz szükséges kompetenciák fejlesztési lehetőségeire a diákok és a tanárok körében.

16:00 Szünet
 
16:30 Oktatási tapasztalatok
Szekcióvezető: Abonyi-Tóth Andor
 
16:30 Internet és játékfüggőség
Hegedüs György
A játékfüggés okai között társadalmi, lélektani és gazdasági tényezők vannak. A mai társadalomban a média adja az értékrendszert, a jóléti társadalom a javak felhalmozásában látja az élet célját. A generációkat nem kötik össze hagyományos értékek, elhagyatottaknak nevezzük az Y, Z és Alfa generációt. A lélektani okok Homo Ludens természetében és a flow élményben kereshetők, gazdaságit pedig az évi 90 milliárd dolláros játékpiac magyarázza. A számítógépes addíció pozitív hatásait gamifikációs alkalmazásokban , munkában, tanulásban, tanításban, osztályozásban kell felhasználni.
16:55 Előremutató tendenciák - halogatásból cselekvés
Takács Rita, Magdó Dorottya, Megyesi Attila, Bagyura Gábor és Roszmusz Emőke

A lemorzsolódás központi kérdés a programozó-informatikus hallgatók körében. Vajon milyen prevenciós programokkal segíthető elő az ő pályaidentitásuknak a fejlődése, milyen módon fejleszthető az elköteleződésük az egyetem iránt? 2015-ben elkezdett tanulásmódszertani program tréning formájában nyújt személyiségfejlesztő gyakorlatokat a hallgatók számára. Előadásunk célja a kurzusként 2016-tól elfogadott tantárgy bemutatása, de egy új hallgatói, kortárs segítői megközelítésből.

17:20 Az informatikai szakképzés változásai: új kerettanterv a 9. és érettségi a 12. évfolyamon
Reményi Zoltán

Szeptemberben felmenő rendszerben új kerettanterv szerint kell oktatni a szakgimnáziumokban. Az előadáson szó lesz arról, hogy milyen változások történtek az előző kerettantervhez képest, ezek miért váltak szükségessé, milyen célt szolgálnak.

A jövő májusi érettségi időszakban lesz először kötelező az ágazati érettségi a szakgimnáziumok diákjainak. Mire számíthatunk? Mi lesz az informatika ismeretek emelt, és mi a középszintű vizsgán?

17:40 Infotanár Mentor Program – a segítő kéz az infotanároknak
Reményi Zoltán

Az informatika rohanó tempóban halad el mellettünk, tanárok mellett. Hogyan tudunk piacképes tudást átadni a diákoknak, ha mi sem rendelkezünk ezzel? Mit tehetnek az IT-ipar cégei, hogy ez megváltozzon? Hogyan láthat bele egy tanár egy fejlesztőcég mindennapjaiba? Hogyan lehet naprakész tudást szerezni tanárként ingyen? Hogyan lehet a kerettantervben szereplő újdonságokra felkészülni?

Ezekre és hasonló kérdésekre ad választ az Infotanár Mentor Program.

18:00 Szünet
 
Időpont Előadás
2016. november 24.
 
16:30 INFODIDACT szekció előadások
Szekcióvezető: Abonyi-Tóth Andor
 
16:30 Kreatív programozói verseny értékelésének kérdései
Pluhár Zsuzsa

Az információs és kommunikációs technológiai eszközök mindennapi életünkben való elterjedése megváltoztatja az elgondolkodásainkat az oktatásról, a tanulásról, az elvárt tudásról, készségekről és képességekről (Csapó 2002, Molnár, Kárpáti 2012).  A digitális írástudás már nem csupán az IKT eszközök használatát (böngészés, keresés, chat-elés, interakció, …) jelenti, de azt is, hogy képesek legyünk valami új előállítására – az egyszerű felhasználóból kreatív alkotóvá váljunk (Resnick 2007), mindezt akár csapatban is. Egy alkalmazás elkészítése az informatikai gondolkodás (computational thinking: Wing 2006) fogalomkörébe tartozó több részkészséget és képességet is támogat, mint például önmagunk és a számítógép határainak felfedezése, önkifejezés, probléma megoldási folyamatok reprezentálása, saját gondolataink kifejezése (diSessa 2000).

17:00 Számítógépes gondolkodás három tánclépésben
Kátai Zoltán, Osztián Erika, Vekov Géza Károly

Egy olyan – a számítógépes/algoritmikus gondolkodás fejlesztésére alkalmas – módszert mutatunk be, amelynek alapjai szükséges elemek minden informatikát oktató pedagógus készség- és eszköz-repertoárjában, tudásában. Folytatni kívánjuk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen kezdeményezett több érzékszerves informatikaoktatási módszert. Fő célunk továbbra is az, hogy ott lássuk, minden szinten, a tanulók szemében a motivációt, kíváncsiságot, alkotókedvet.

A tervezett továbblépés „három tánclépésben” tárja a tanulók elé az algoritmusok rejtelmeit, három különböző táncstílus alkalmazásával („hipp-hopp-keresések”, „néptáncos rendezések”, „visszalépéses-balett”). A dolgozatban explicite kitérünk arra, hogy milyen algoritmikai fogalmak vezethetőek be, és mélyíthetőek el a tánckoreográfiák elemzése nyomán.
17:30 Webböngészőben futó programozási környezet megvalósíthatósági vizsgálata
Horváth Győző, Menyhárt László Gábor

Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a jelenlegi parancssori programok írását lehetővé tevő programozási környezetek mennyire képesek a feladatértelmezésből, a specifikálásból, a megoldó algoritmus megadásából és kódolásból álló feladatmegoldási folyamatot támogatni illetve a kimeneti elvárásokban szereplő készségeket fejleszteni. Javaslatot teszünk egy olyan webes programozási környezet kialakítására, mely a célokként megfogalmazott adatábrázolást, algoritmikus gondolkodást, kódolást, tesztelést, hibakeresést és hibajavítást megfelelően támogatni igyekszik.

18:00 Szünet
 
2016. november 25.
 
09:00 INFODIDACT szekció elõadások
Szekcióvezető: Pap Gáborné
 
09:00 Az informatikai gondolkodás és a hód
Pluhár Zsuzsa
Az oktatás minőségi dimenzióinak (Csapó, 2002), valamint a tudás és ismeretanyagok elsajátítási céljainak változását is okozta IKT eszközök fejlődése és rohamos terjedése. Az oktatás területén felismert tudástranszfer alacsony szintje, esetlegesen teljes hiánya, a tanulási színterek megváltozása mind kiemelt fontosságú problémát jelent a mai kor diákjai számára. Ezeket a területeket támogató kezdeményezés legtöbbje a már motivált, érdeklődő diákokat célozza meg, többségük a programozás erőteljes hangsúlyozásával. A nemzetközi Bebras-kezdeményezés nem a programozásra helyezve a hangsúlyt a motiváció és a tudástranszfer kiemelésével rendezi meg minden évben megmérettetését. (Cartelli és mtsai, 2010, Pluhár, 2011). 
09:30 Közgazgatás-szervező hallgatók információbiztonság-tudatosságának mértéke
Törley Gábor

Az első Nemzetközi Digitális Írástudás Kutatás (International Computer and Information Literacy Study (ICILS)) szerint az online biztonság és adatbiztonsági esetek megértése része a digitális írástudás definíciójának. A 2012-es PISA felmérés eredménye rámutatott arra, hogy a digitális írástudás eredményeiben romló tendenciát mutató országok között Magyarország egyike volt azoknak, ahol a leggyengébb tanulók a legnagyobb hanyatlást mutatták.

A közelmúlt kutatási eredményei szerint a helyi önkormányzatok nonprofit szervezeteinél dolgozók alacsony szintű biztonságtudatossággal rendelkeznek és képzések segíthetnek azon, hogy meg tudjanak felelni a biztonsági szabályoknak. Egy másik kutatás arra mutatott rá, hogy a fogalmak ismerete és a viselkedés között kapcsolat létezik.

Ebben az empirikus kutatásban bemutatom, hogy mit tanultak az elsős hallgatók az online biztonság, adatvédelem és adatbiztonság témáiból középiskolában, és hány órában tanultak minderről. Egy 41 kérdésből álló kérdőívet töltettem ki velük, amelyben főleg elméleti és gyakorlati kérdések szerepeltek a biztonságtudatosság területéről.

Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatóknak alacsony az infomációbiztonság-tudatosság szintjük, könnyen feltörhető jelszavakat használnak, nem tudják melyek a biztonságos protokollok egy otthoni vezeték nélküli hálózatban. Minél több órában tanultak az információbiztonságról, annál jobb eredményeket értek el a kérdőív alapján. Ez különösen igaz azokra, akik informatikából érettségiztek (közép vagy emelt szinten).

A közép- és felsőoktatásban sokkal egyértelműbben el kellene választani az adatvédelem és az információbiztonság fogalmát, a hallgatók többsége ugyanazt a választ adta a két definícióra. A hallgatók képzését a alapoktól, az adatvédelem és információbiztonság alapfogalmaitól szükséges elkezdeni egyetemi szinten, kiegyensúlyozott tanterv mellett.

10:00 A honlapok funkcionális és arculati tervezését, megvalósítását segítő digitális tananyag használatának tapasztalatai az ELTE Informatikai Karán
Abonyi-Tóth Andor

Az ELTE Informatikai Karán a 2011/2012-es tanévben indítottuk útjára a Honlapok funkcionális és arculati tervezése című kurzusunkat, amelyhez kapcsolódóan 2013-ban egy mindenki számára szabadon hozzáférhető digitális tananyagot is elérhetővé tettünk. A tananyag célja hogy a honlapkészítés iránt érdeklődő hallgatóknak konkrét példák segítségével bemutassuk a honlapkészítés fázisait a tervezéstől a megvalósításig és olyan eszközökkel és ötletekkel segítsük a munkájukat, amelyeket kisebb fejlesztési projektek során fel tudnak használni. Cikkemben a tananyag bemutatásán túl kitérek az oktatási tapasztalatokra, a hallgatók által készített vizsgamunkák jellemzőire, valamint a lehetséges továbbfejlesztési irányokra.

10:30 Szünet
 
11:00 INFODIDACT szekció elõadások
Szekcióvezető: Juhász István
 
11:00 Visszalépéses felsoroló
Gregorics Tibor
A visszalépéses keresésnek több változata is ismert. Az előadás azon feladatokat megoldó visszalépéses algoritmusokra fókuszál, amelyek problématere egy speciális irányított fával írható le. Elemezni fogjuk ennek a fának a bejárási stratégiáit, és rámutatunk arra, hogyan lehet ezek közül az egyik bejárást az úgynevezett visszalépéses felsoroló segítségével elvégezni. Ez vezet el a visszalépéses keresés algoritmusának egy olyan változatához, amely egy visszalépéses felsorolóval működő lineáris keresés. Az így kapott algoritmus objektum-orientált megvalósítását könnyen át lehet állítani egyik feladatról egy másikra, vagy lecserélhető benne a lineáris keresés más programozási tételre, ha például egy feladatot visszalépéses számlálással vagy éppen visszalépéses maximumkereséssel lehet csak megoldani.
11:30 Számítógépes gondolkodás a felsőoktatásban
Kovácsné Pusztai Kinga

Az állandóan és gyorsan változó világban az oktatás nem tud lépést tartani a fejlődéssel, hiszen az átadott ismeretek hamar elévülnek. Éppen ezért nagyon fontos lenne az ismereten túl egy olyan gondolkodási módszert átadni, amellyel a fiatalok képesek lesznek a szükséges ismereteket önállóan megszerezni, illetve amellyel képesek lesznek a világban biztonsággal eligazodni. Erre egy lehetséges választ adhat a számítógépes gondolkodás, mely már megjelent néhány külföldi egyetem egyes kurzusain. Az előadásomban a számítógépes gondolkodás, illetve az említett kurzusok rövid bemutatásán túl azzal foglalkozom, hogyan alkalmazható ez a magyar felsőoktatásban is.

12:00 Algoritmikus gondolkodás fejlesztése keresési és rendezési algoritmusokon keresztül
Mahler-Lakó Viktória, Mahler Attila

Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése a 21. századi informatika oktatás kiemelt feladata. Cikkünkben egy szakkör tapasztalatait mutatjuk be, melynek témája az algoritmus fogalmának megértése különböző keresési és rendezési algoritmusok megismerésén keresztül. A szakkör eredményességét tesztek segítségével vizsgáltuk, melynek konklúzióit szintén bemutatjuk.

12:30 Szünet
 
14:30 INFODIDACT szekció előadások
Szekcióvezető: Gudenus László
 
14:30 Paperttől a konnektivizmusig: tanulás-tudás az információs társadalomban
Lénárd András
Napjainkban egyre többen ismerik fel az inspiráló informatikai környezetnek a tanulók tudására gyakorolt pozitív hatását. A kódolás szerepének felértékelődése is erre az összefüggésre vezethető vissza. Előadásomban (és tanulmányomban) az idáig vezető folyamat főbb lépéseit vázolom döntően az informatikai környezet és a tanulók tudásépítésének összefüggéseinek oldaláról. Több olyan nézőpontot mutatok be, mely az ipari társadalom tudásfelfogását meghaladva termékenyítőleg hatott a napjainkban még csak kialakuló, korszerű informatikai gondolkodásmódot is igénylő tanulási környezetekre.
15:00 Election in action
Illés Zoltán, Újvári Éva, Heizlerné Bakonyi Viktória, Dr. Illés Zoltán

Abstract: During the last decades we have been witnesses of a very rapid technical revolution. Today we are surrounded by smart devices (smart phones, smart TVs, smart houses, smart cars) that have radically transformed our daily life as well. Learning methods and information gathering techniques of the youth has become quite different from that of their parents’. Lecturers have to change their educational tools due to this new need to be able to achieve students’ attention and produce a better result. In this paper we would like to present a result of our work.

Absztrakt: Az utóbbi évtizedekben gyors technológiai fejlődésnek lehettünk szemtanúi. Az okos eszközeink (telefon, televízió, okos otthon, autók, stb) radikálisan átalakítják a mindennapi életünket is. Ennek megfelelően napjaink ifjúságának tanulási, információ szerzési módszerei teljesen eltérnek a szülők módszerétől. Így az oktatóknak is alkalmazkodni kell ehhez, változtatni kell az oktatási módszereken, hogy felkeltsék, lekössék a hallgatók figyelmét. Régebb óta foglalkozunk mobil eszközök oktatásban használható szerepével. Ebben a cikkben a munkánk egy konkrét eredményét mutatjuk meg.

15:30 Digitális kompetenciák a NAT-ban és a XXI. század elvárásai
Árgilán Viktor Sándor, Kelemen András
Napjainkban széleskörűen elterjedtek a szabadon konfigurálható és programozható eszközök, ugyanakkor a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott digitális kompetenciák közül hiányzik az algoritmikus, a felmerülő probléma megoldására fokuszáló gondolkodás. Ennek következménye, hogy a közoktatásban főleg csak alkalmazói ismereteket tanítanak. A szerzők véleménye szerint a digitális kompetenciák közé mindenképpen fel kell venni az algoritmikus problémamegoldó gondolkodást, és az informatika órákon főként az ilyen gondolkodásra nevelő programozást, valamint az ehhez kapcsolódó ismereteket (architektúrák, operációs rendszerek, hálózatok) kell oktatni. Az általános felhasználói ismeretek oktatását pedig be kell integrálni más tantárgyak keretébe.
16:00 Szünet
 
16:30 INFODIDACT szekció előadások
Szekcióvezető: Törley Gábor
 
16:30 A programozás oktatásának motivációi a közoktatásban
Németh Tamás, Sárkány Rita, Tornai Henrietta, Wiandt Zsófia, Németh-Szabados Klára Viktória , Holló Csaba

Manapság igen csak menő szakmává vált az informatika. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy azok a diákok, akik továbbtanulásukkor valamely informatika szakot választották, tisztában voltak-e vele, hogy mire vállalkoztak.

Kutatásunk során felmérést végeztünk az egyetemisták körében, hogy miért választották az érintett szakokat, valamint milyen csalódás érte őket.

Válaszaik arra késztettek bennünket, hogy vizsgáljuk meg mit is gondolnak a középiskolások az informatikáról és a vele kapcsolatos foglalkozásról. Tisztába vannak-e azzal, hogy mit is csinál egy informatikus és milyen dolgokat tanulhat egy képzés során. Sajnos az eredmények arról tanúskodnak, hogy a diákok tapasztalatai leginkább a felhasználói ismeretekre korlátozódnak. Ez nem is csoda, hiszen jelenleg az informatika tantárgy oktatása igen kevés teret kap a közoktatásban és mivel az adott óraszámkeret a digitális írástudás fejlesztésére sem elég, így jóval nehezebb pontos képet kapniuk a diákoknak az informatikáról mint tudományról. A pedagógusok az óraszám-hiányból adódó lemaradást szakköri tevékenység formában igyekszenek pótolni, erre azonban leginkább olyan intézményekben van lehetőség és igény, melyből a felsőfokú továbbtanulási arány igen magas, pl.: gimnáziumok. Megfigyelhető, hogy ezen intézményekben az informatika szakma, azaz a cégek is helyet kapnak.  Vizsgálódásunk során arra keressük a választ, hogy mi motiválta a cégeket, milyen kapcsolatokat sikerült kialakítani az iskolákkal, milyen várt és nem várt eredményekkel járt a kezdeményezés valamint milyen célokat tűztek ki a jövőre nézve.


17:00 Hallgatói teljesítések javításának lehetőségei a felsőoktatásban informatikus szakokon
Holló Csaba, Sárkány Rita, Németh Tamás

Közismert tény, hogy a felsőoktatásban informatikus szakokon a hallgatók jelentős része nem képes tanrend szerint haladni és végezni, vagy elhagyja a szakot. Előadásunkban ennek okait próbáljuk feltárni, figyelembe véve a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Intézet hallgatóinak teljesítéseit és véleményeit is, és javaslatokat fogalmazunk meg az eredmények javítása érdekében. Az előadást azért gondoljuk hasznosnak, mivel valószínűsítjük, hogy a többi egyetemek és azok hallgatói is hasonló nehézségekkel küzdenek. 

Kulcsszavak: kredit, hallgatói teljesítések, motiváltság, túlterheltség, Z generáció

17:30 A pedagógiai gyakorlat fontosságáról - Az informatika tanításának gyakorlata Szlovákiában
Czakó Krisztina, Stoffa Veronika

A tanulmány az informatika tanításának módszertanával foglalkozik. Főleg a szlovákiai tanárképzési programokban helyet kapott pedagógiai gyakorlat bemutatására összpontosít. Foglalkozik azonban azon lehetőségekkel is, amelyek feltételeket teremtenek a tanítási gyakorlathoz szükséges jártasságok megszerzésére és támogatják tanári és tanítói mesterség elsajátítását. A tanító és tanárképzésben az informatika tanításának gyakorlati része az alap és középiskolákon tanított informatika tantárgyakra fókuszál, de foglalkozik az informatikával, az információs és kommunikációs technológiákkal, mint oktatástechnológiával és mint univerzális szakmódszertani eszközzel. Kitér a jövendő informatika tanárok tanításra való felkészítésének koncepciójára is. Értékeli az informatikatanító- és tanárképzésnek múltját fejlődési szakaszait, jelenlegi helyzetét Szlovákiában és az eddig elért eredményeket.

18:00 Szünet
 

Menü